Hova vezethet ez a háború?

február 24., csütörtök 9:25
28
Fekete füstfelhő gomolyog a csugujevi katonai reptér fölött Harkiv közelében 2022. február 24-én. Az orosz hadsereg csütörtök hajnalban megindította támadását Ukrajna ellen. Fotó: ARIS MESSINIS/AFP

Bátran állíthatjuk, hogy a második világháború lezárása óta nem robbant ki olyan jelentős fegyveres konfliktus Európában, mint a hajnalban ténylegesen is megindult orosz-ukrán háború. Persze voltak komoly vérontások, közvetlen szomszédunkban, az egykori Jugoszlávia területén négy éven át dörögtek a fegyverek, a koszovói konfliktus miatt pedig a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO mért csapást Szerbiára. De két akkora hadsereg, mint az orosz és az ukrán 1945 óta nem kezdett nyílt háborúba - még ha ez a két ország immár nyolc éve különös háborút is vívott egymással, de abban az oroszok szerepvállalása a Krím megszállását leszámítva ez idáig burkolt maradt.

Ukrajna nem nyerhet

Hogy ebből mi sülhet ki? Ukrajna helyzete válságos, a hadseregek összehasonlítása alapján az ukrán haderőnek esélye sincs az orosszal szemben. Hogy az milyen mélységben hatol be Ukrajnába, mekkora részét vonja ellenőrzése alá, lényegében csak Putyin akaratán múlik. Az azért őt is megfontoltságra intheti, hogy az elmúlt hónapokban Ukrajna igen sok fegyvert kapott nyugati szövetségeseitől, illetve szerzett be magától is. Ezekkel ugyan egy nyílt háborút továbbra se volna képes megnyerni, de ahogy azt az amerikaiak Irakban és Afganisztánban is megtapasztalhatták, ahhoz nem is kell különösebben szervezett ellenállást gyakorolniuk, hogy akár éveken át komoly vérveszteséget okozhassanak a megszálló erőknek.

Bármennyire is tragikus Ukrajna sorsa, a világ közvéleményét, így a magyart is jobban izgathatja, hogy továbbgyűrűzhet-e a háború. Magyarán a kérdés, hogy ami most történik, vajon már a III. világháború felvezetése-e?

Törekednek rá, hogy ne legyen világháború

A jelek egyelőre nem erre utalnak. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, illetve a NATO ugyan hónapok óta komoly következményekkel fenyegetőzik egy orosz invázió esetén, Joe Biden amerikai elnök a kezdetektől világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába. A NATO-nak sincs ilyen kötelezettsége, mert ugyan Ukrajna partnere, de nem tagja a katonai szövetségnek, így annak nem kötelessége beavatkozni a védelmében. Mint mondta, ha orosz és amerikai katonák kezdenék lőni egymást, az valóban világháború lenne.

Hogy ez véletlenül se fordulhasson elő, az amerikaiak és a britek sietve ki is vonták most azokat a katonáikat, akik az ukrán haderő kiképzését támogatták. Mindkét ország kis létszámú alakulatokkal támogatta az ukrán katonák felkészítését.

Kölcsönösen garantált megsemmisítés

A helyzet persze akár még változhat is. Putyin elnök az ukrán háborút felvezető pár hónapban ultimátumszerű követeléseket fogalmazott meg a NATO irányába, melynek része volt, hogy a katonai szövetség vonja ki csapatait a szervezethez 1998 óta csatlakozott közép- és kelet-európai országokból - így az Ukrajnával közvetlenül határos Magyarországról, Lengyelországból és Romániából, illetve az Oroszországgal határos balti államokból. Amennyiben az orosz haderő NATO-tagállamokat kezdene fenyegetni, a katonai szövetség alapokmánya szerint a teljes NATO-nak a megtámadott ország segítségére kéne sietnie. Mivel a NATO javarészt az amerikai hadseregre támaszkodik, máris előállna a fent már emlegetett helyzet, amikor amerikai és orosz katonák egymást lövik.

Erre azért a józan ész szerint kevés az esély. Bár a hidegháború harminc éve véget ért, az akkori keretek még fennállnak. A hidegháború azért maradhatott hideg (vagyis azért nem harcolt soha közvetlenül, csak szövetségesei útján egymással az USA és a Szovjetunió), mert a szemben álló felek olyan mennyiségben halmoztak fel tömegpusztító fegyvereket, hogy kölcsönösen garantálni tudták a másik megsemmisítését. És bár a hidegháború után voltak törekvések a nukleáris leszerelésre, az USA és Oroszország még mindig bőven képes nemcsak egymás, hanem a teljes bolygó elpusztítására, akár többszörösen is.

Vagyis amíg a harcok Ukrajnán belül folynak, a nyugati szövetségesek várhatóan csak váltakozó hatékonyságú és szigorú szankciókkal büntethetik Oroszországot, az orosz gazdaság megbénításától remélve azt, hogy visszavonulásra kényszeríthetik Putyint. (Részben a BBC cikke alapján)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt