• Ismét ülésezett a fővárosi Schadl-bizottság, ami a botrány ingatlanos szálait próbálja kibogozni.
• Bemutatták, mikor és hogyan jutott Schadl jó áron ingatlanokhoz az V. kerületben., és hogy általában miért van tele korrupciós kockázatokkal az önkormányzat ingatlaneladási gyakorlata.

A korrupcióval gyanúsított Schadl György két ingatlant vett az V. kerületi önkormányzattól az elmúlt években, mindkettőt ugyanannak a háznak a földszintjén. A Városház utca 16. éppen a Főpolgármesteri Hivatallal szemben van, Budapest és az ország egyik, ha nem a legdrágább környékén. Az egyikről 2019 májusában, a másikról 2020 októberében írták alá a szerződést.

A végrehajtói kar elnöke furcsa körülmények közt jutott az ingatlanokhoz. Kezdjük az első, 2019-es vásárlással.

Mint az rtl.hu cikkéből kiderült, Schadl ebben az esetben 30 százalékos kedvezményt kapott, ami alapvetően a korábbi bérlőt illetné meg, de Schadl nem volt bérlő. Hogyan lehetséges ez?

A fideszes vezetésű önkormányzat először tagadta, hogy a 2020-as ingatlanon kívül bármikor üzleteltek volna Schadllel, aztán elismerték, hogy 2019-es a helyiség eredeti bérlője, a Soholárium Kft. átadta elővásárlási jogát Schadlnek, aki így hozzájutott ahhoz az ingatlanhoz is, ráadásul kedvezményesen. (A 24.hu sikertelenül próbálta elérni a céget.)

Az elővásárlási jog átruházását az új polgári törvénykönyv tette lehetővé, és az elmúlt években feltűnően gyakran éltek is ezzel a módszerrel az V. kerületi önkormányzati ingatlanok esetében. A Magyar Narancs több példát hozott erre 2019-ben.

Ez tehát önmagában törvényes gyakorlatnak számít, viszont messze nem átlátható. Kovács Alex Gábor és Szigeti Flóra, a kerület ellenzéki képviselői szerint az ilyen közvetett eladásoknál a testület tagjait sem tájékoztatják arról, hogy végül ki volt a tényleges vásárló.

Schadl 19 millió 38 ezer forintot fizetett a 49 négyzetméteres ingatlanért, ami elmarad a környékbeli áraktól.

A szomszédos, 43 négyzetméteres ingatlanra már nem kapott bérlői kedvezményt, így azt 32,5 millió forintért szerezte meg a következő évben. Ezt egy olyan csomagban értékesítették, amiben jóval drágább, akár sok százmilliós ingatlanok szerepeltek, ráadásul utólag csapták hozzá a többihez. Egyedül Schadl tett ajánlatot.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta, a fővárosnak elővásárlási joga lett volna, de az önkormányzatot képviselő ügyvéd megakadályozta, hogy éljen vele. (A főváros szerint ez más esetekben is előfordult, úgyhogy feljelentést tettek.)

Korrupciós kockázatok

A főváros az elmúlt hetekben vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy megpróbálják kibogozni a Schadl-ügy ingatlanos szálait. Mivel a kormánypárti képviselők nem fogadták el a felkérést, a testületnek csak nem fideszes tagjai vannak.

A bizottság harmadik, pénteki ülésén általában is bemutatták az V. kerület ingatlaneladási gyakorlatát, aminek az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a pályázatok nehezen átláthatók és hozzáférhetők, ráadásul a képviselők is kínkeservesen jutnak csak információhoz. Szigeti és Kovács elmondása szerint

• a képviselők zárt ülésen kapják meg az előterjesztést az eladásra kijelölt ingatlanokról és az elvárt minimumösszegről,
• a tulajdonosi bizottság szintén zárt ülésen dolgozza ki a részleteket,
• majd megbíznak egy ügyvédi irodát, ami lefolytatja az eljárást,
• ezután megint zárt ülésen tárgyal a bizottság,
• majd a testület szavaz, szintén zárt ülésen.

Képviselőként annyit látnak, hogy az ingatlant kinek, mennyiért adták el. Kiderül az is, hány ajánlat érkezett, de az nem, hogy a nyertesen kívül ki érdeklődött még.

Többnyire senki, ami nem meglepő, mert nem verik nagy dobra a vásárlási lehetőséget. Példaként egy tavaly szeptemberi ingatlancsomagot idéztek, amiről csak az önkormányzat honlapján, a hivatali hirdetőtáblán és az ingyenes kerületi lapban lehetett tájékozódni. Ingatlanos oldalra nem tették ki a hirdetést, hiába javasolta az ellenzék.

Ha valaki mégis érdeklődött egy ingatlan iránt, 300 ezer forintot kellett fizetnie a pályázati dokumentációért, amit hat napon keresztül, összesen 24 órában vehetett át a hivatalban. Ha nem sikerült, hiába tartott a pályázat 30 napig, már nem vehetett részt rajta. Ha mégis összejött, a több százmilliós vételárat letétbe kellett helyeznie az önkormányzat ügyvédjénél.

Az ellenzéki képviselők csak közérdekű adatigényléssel tudták kideríteni, hogy sokszor olyan bérlők is megkapják a 30 százalékos kedvezményt, akik nem teljesítették a korábbi szerződésben vállalt felújítási kötelezettséget.

Ha akarnák, könnyen átláthatóbbá tehetnék a rendszert, ami azért is jó lenne, mert ha többen jelentkeznének egy-egy ingatlanért, az önkormányzathoz is több pénz folyhatna be. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jó példaként bemutatta a Fővárosi Önkormányzat protokollját, amit a Tarlós-érából őriztek meg:

• az ingatlan.com-on és a Jófogáson is hirdetnek,
• átlagosan 60 napig lehet jelentkezni,
• több érdeklődő esetén anonim licitet tartanak,
• a pályázat teljes ideje alatt megvásárolható az ingatlan dossziéja, nemcsak pár óráig,
• a lakásokat és nagy értékű ingatlanokat leszámítva mindig nyílt ülésen döntenek

Nemcsak a belvárosban vásárolt

Schadl összesen 225 millió forintért vásárolt lakásokat az akkor még fideszes vezetésű VII. kerületi önkormányzattól 2019-ben, szintén furcsa körülmények között. A hivatal illetékes bizottsága 29 lakást javasolt árverezésre, de végül pont azt a nyolcat kínálták fel, amit aztán Schadl vásárolt meg. Egy kivételével mindegyikre egyedül pályázott.

A Völner-Schadl-ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja el.