Pikó András felülvizsgálná a Mi Hazánk bérleti szerződését, miután a párt cigányok ellen uszító plakátot rakott ki józsefvárosi irodájánál
2021 október 02., 20:11
Gondoljunk csak a nyíregyházi LEGO-gyárra!
Dúró Dóra hús-vér ember és Szakács Árpád csúcsszerkesztő közös interjúkötetének bemutatóján Kőrösi Mária mélymagyar freestyle-ja és Szarvas Attila színművész hazafias versolvasása dobta fel a hangulatot. A kötet a Mi Hazánk Mozgalom főbb programpontjait és a képviselő asszony személyes életét boncolgatta, bemutatóján többek között megtudhattuk azt is, hogy:
- milyen lírai körülmények között jött létre a Mi Hazánk;
- Magyarország rövidesen cigányországgá válhat, erre a legjobb megoldás az integráció helyett a szegregáció;
- a halálbüntetést és az abortusz tilalmát nem lehet rögtön bevezetni, ugyanakkor apró lépésekkel haladhatunk;
- a coviddiktatúra alappilléreit már mind megcáfolta a tudomány, igaz, ezt a tudomány nem támasztja alá;
- a Fideszt pont a Fidesz akadályozza meg abban, hogy igazán fideszes lehessen;
- az LMBTQ lobbi célja, hogy a jövő nemzedékei könnyen manipulálható, értékek nélküli fogyasztóvá váljanak;
- Szakács Árpád a Hofi-szerep után már inkább Babits Jónásával azonosul;
A TEMI Fővárosi Művelődési Háza. Percenként megcsörrenő kárpátiás, katonai indulós csengőhangok, kőkemény kézfogások, még keményebb sérók, instázó ifjú mihazánkosok, Dúró Dórát körbe rajongó idős urak – „milyen pajkos azzal a mosoly gödröcskével!” –, gyors könyvdedikálás, szeretettel és magyar szívvel a képviselő asszony tollából.
Belépve az előadóterembe szinte azonnal éreztem, itt – ahogy Toroczkai László az évértékelőjében fogalmazott – „az életünket, a hazánk és nemzetünk, sőt az egész civilizációnk sorsát meghatározó”, „mindent eldöntő, történelmi és sorsfordító” választások vitézei készülnek haditanácsot tartani. Az aláfestő zenéktől a virgonc hazafinak egyből felpezsdült a vére, Erkeltől kezdve a Kárpátia-instrumentálokon át olyan epikus zeneművek is felcsendültek, mint a Hazárd megye lordjai és a Pókember 2 trailereiben felhasznált metál tengelyén mozgó Globus együttes egyik híres száma, a Preliator.
A házigazda
A házigazda, Kőrösi Mária felöltötte legszélesebb mosolyát, és egy pillanatra sem engedte, hogy alábbhagyjon a hangulat. Ódákat zengett a hús-vér ember Dúró „Isten Áldja” Dóráról és az igazságot el nem hallgató Árpádról, néha teljesen megfeledkezve a beszélgetés műfajának formai követelményeiről. A Széchenyi-társasági tagságára büszke egyetemi docenst a magyar nemzeti-tudományos élet bugyraiból ismerhetjük, továbbá a Hatos Csatornán futó Késő esti beszélgetések műsorból.
Az esemény tartalmi részét „Szarvas úr” nyitotta Döbrentei Kornél egyik versének felolvasásával, majd Kőrösi gyorsan tisztázta álláspontját az orosz–ukrán háborúról: a világot már felosztották azok, akiknek érdekük a háború, „Magyarországnak ehhez semmi köze, de harcolunk, hogy a Kárpát-medence a miénk legyen”. Ez valószínűleg úgy értelmezendő, hogy a kárpátaljai magyarok érdekeit kellene szem előtt tartani, a Mi Hazánk legalábbis az fb-ldalán számolt be arról, hogy „amennyiben ukrán és orosz egyetértéssel az ENSZ békés úton rendezné Ukrajna jövőbeni helyzetét, fontos az ENSZ figyelmét felhívni az 1991-es népszavazásra, amely döntött Kárpátalja önrendelkezéséről (...), de amelyet a kijevi vezetés mindezidáig törvénytelenül figyelmen kívül hagyott”.
A kultúrharcos csúcsszerkesztő
A kultúrharcos Szakács Árpád a kötet bevezetőjében párját ritkító szerénységgel csúcsszerkesztőként jellemzi magát, aki megsüvegelendő teljesítményeket tudhat a háta mögött, hibátlanul rakott össze lapokat a semmiből, majd miután felismerte, hogy a Hofi-szerep betöltésével – ő maga értékelte így azt, hogy saját meglátása szerint belülről, a kormánylapokban bírálta a szerinte nem elég nemzeti rendszert, azt viszont már nekünk kell hozzátenni, hogy ebben a tevékenységében humort vagy bármilyen más Hofira emlékeztető elemet a legnagyobb jóindulattal sem lehetne találni – csak a rendszert szolgálja, most már inkább Babits Jónásaként határozná meg magát. Az újságíró-próféta egy-egy megnyilvánulását Kőrösi többször fontosnak tartotta azonnal megköszönni, hiszen „az igazságot csak nem lehet lenyomni, félreértékelni, hanem ki kell mondani.”
Szakács Árpád nevéhez kötődik a Kinek a kulturális diktatúrája című 2018-ban megjelent cikksorozat. Írásainak, vagy ahogy ő fogalmazott, az anyahajóról leadott ágyúlövéseknek és az általuk generált kampánynak fideszes kultúrpolitikusok is áldozatául estek.
Kőrösi elgondolkodtató, szellemes, bár nem teljesen érthető kérdéssel vette át a szót: „vajon a jognak van jogi védelme?” Majd rátért Ásotthalom csodájára: „gyönyörű szép napfény, kert és gyerekek, aztán egyszer csak létrejött a Mi Hazánk”.
Dúró Dóra elmondta, rögös út vezetett Ásotthalomig. Szerinte a Jobbik 2018-ra sárba tiporta mindazokat az értékeket, amiket alapító okiratában elfogadott. A Mi Hazánk közössége azonban hű maradt a 2006-ban felvállalt eszmeiséghez, ők „nem tudtak megváltozni”. Hozzátette: „képviselünk értékeket a közéletben, ezeket az értékeket szeretnénk érvényre juttatni a politikában". Az értékek amúgy is nagy hangsúlyt kaptak az est alatt, ahogy a Mi Hazánk kampányában is úgy általában. Mintha kötelező lenne állandóan kiemelni: a Mi Hazánk a többi párttal ellentétben értékekkel rendelkező párt. Hogy mik is ezek az értékek? A halálbüntetés és az abortusz kérdésének újratematizálása.Dúró Dóra elmondta, sem a halálbüntetést, sem az abortusz tilalmát nem lehetne azonnal bevezetni Magyarországon. Ez nem is célja a Mi Hazánknak, csupán az említett témák közbeszédbeli tematizálására törekednek. Az abortusz tekintetében „lépésről lépésre, preventív szemlélettel kell előrehaladnunk. Segítenünk kell az édesanyáknak, hogy terhesnek tűnő állapotból várandóssá legyenek.” Dúró „a kis lépések politikájának szellemében” nyújtotta be szívhangtörvény névre hallgató tervezetét, aminek a lényege az lenne, hogy a magzatnak is legyen esélye életében legalább egyszer kommunikálni az édesanyával.
A halálbüntetésről az ATV-ben Dúró elmondta, nem vezetné be, de érdemes lenne újra felvetni az ötletet, hiszen bőven lehet érveket felsorakoztatni mellette. A Mi Hazánk tényalapú (!) érveit ebben a videóban lehet megtekinteni: elrettentő hatás, ez Fehéroroszországban, Amerikában jelenleg is látható, a történelem folyamán pedig egy csomó helyen végeztek ki embereket. A cigánykérdés megoldása: integráció helyett szegregáció, „nem lehetünk cigányország”.Dühödt, felhorkanásokkal tarkított egyetértést váltott ki, amikor Dúró arról kezdett el beszélni, hogy hamarosan országunk legnagyobb tragédiája következhet be: Magyarország tizenkét éven belül „cigányországgá” válhat, ha a magyar anyák nem kezdik el tonnaszámra pumpálni magukból a stabil erkölcsi alapokon álló, szép magyar leventéket. A cigányokkal semmi baj nincs, amíg igazodnak a többség által elfogadott normákhoz. Így a cigányság elszaporodása valóban elég kellemetlenül hangzik, hiszen ezt a logikát követve a magyaroknak kellene alkalmazkodniuk a többségi cigánysághoz, ami nem volna érdekünk, szügyig mélabúban.
Kőrösi bölcsen leszögezte: „emberéletről van szó, minden egyes ponton emberéletről, cigány vagy nem cigány, emberéletről van szó”.
A cigánysággal riogatás amúgy is hangsúlyos eleme a Mi Hazánk Virradat című választási programjának és Toroczkai gondolatvilágának. Évértékelőjében egy családtervezési hatóság megalakítása mellett érvelt, ami megakadályozná, „hogy akár drogosok legyenek 6 éves koruktól a gyerekek, akár azt, hogy bűnözőket neveljenek belőlük, akár azt, hogy ezeknek a globális disznófejű nagyuraknak a segítségével újabb Trianont készítsenek elő, amelynek első lépése még csak az, hogy cigány tartományt kiált az Opre Roma párt”.
A disznófejű nagyurak is visszatérő elem Toroczkai gondolatiságában, de nem feltétlenül az Ady-i értelemben. Ők a globális nagytőke, az ezernyi gigacég, akik „meghatározzák, hogy mennyibe kerül nekünk az élelmiszer a boltban, mennyi lesz egy építkezés, egy beruházás költsége, akik döntenek az energiaárakról, az üzemanyagárakról, mindenről, ami a pénztárcánkat érinti”, de ezek vezetői külön-külön is disznófejű nagyurak, például Mark Zuckerberg is, aki „a fizikai testünk fölötti irányítás átvételével” építi „a történelem valaha látott legbrutálisabb” diktatúráját.
„Mikor először kopogtatott Mr. vagy Ms. Covid”
Dúró szerint „ott tartunk, amire még sohasem volt példa: a statisztikáknak sem hihet az ember, mert mindent manipulálnak”. Szerinte a balliberális ellenzék és a kormánypárt közösen szolgálta és szolgálta ki a globális elitet a lezárások alatt. „Ezermilliárdos károkat okoztak a lezárások, miközben a jellemzően multinacionális hátterű cégek óriási bevételekre tettek szert: a kereskedelmi láncok, az óriási techcégek vagy a gyógyszeripar vállalatai mind elképesztő nyereséget könyvelhettek el”.
A Mi Hazánk létre is hozott egy saját tudóscsoportot, akik már vizsgálják a vakcinák mellékhatásait és működőképességeit. Szakács elmondta, a „coviddiktatúra” alappilléreit igazából a tudomány már mind megdöntötte, de a mainstream tudomány ezt nem támasztotta alá. Kőrösi joggal kapcsolatos kérdése kis módosítással itt hirtelen értelmet is nyer: vajon a tudomány állításait ki támasztja alá? A Mi Hazánk és Szakács Árpád egyik legfőbb hivatkozási pontja „Judy Mikovits világhírű kutató” A korrupció pestise c. könyve. (Mikovits meglehetősen zavaros előéletű tudós, aki lebukott már manipulált kutatási adatokkal, de köztörvényes ügyben is vádolták. A Qubit írt róla bővebben.)
Az identitásgyilkos LMBTQ-lobbi célja: manipulálható vásárlóvá zülleszteni az embereket
Dúró beszélt arról is, hogy a kultúra feladata megadni az emberek számára a választ arra, hogy kik is ők, vagyis az élet nagy kérdéseire. „Lényegében az egész LMBTQ-kérdés, az egész bevándorlás és az egész globalista hatalmi játszma, ami le akarja rombolni a nemzetet, a családot, végső soron arra megy ki, hogy elvegyék a gyerekeink identitását, mert innentől kezdve egy nagyon könnyen befolyásolható, manipulálható fogyasztóvá zülleszthetők”. Szerinte ez nem arról szól, hogy kinek milyen jogai vannak, hogy ki kivel házasodhat, hanem hogy összezavarják a gyerekeinket, hogy ne tudjanak eligazodni az életben. Ezekben a kérdésekben Dúró felelősnek tartja a kormánypártot, és a kötetet olvasva úgy tűnik, a legnagyobb problémája a Fidesszel az, hogy a Fideszt pont a Fidesz akadályozza meg abban, hogy igazán fideszes lehessen.„Gondoljunk csak a nyíregyházi LEGO-gyárra!” – kéri olvasóit Dúró Dóra. Aki szerint a kormány kétszínűségét tökéletesen példázza, hogy annak ellenére támogatta 2021-ben a gyárat, hogy LMBTQ-játékkészletet dob piacra. „Amúgy a LEGO esetében miért nem egyeztek meg, hogy gyártsák és forgalmazzák világszerte például a magyar Országház épületét?”
„Vártuk, hogy na… akkor na… történik valami, és eltelt tizenkét év úgy, hogy továbbra is a gagyizmus van, és továbbra is a liberálisoknak a zsebét tömködik, nem történt semmi”, továbbra sincs hozzáférés a nemzeti értékrendhez.
Dúró a kötetben a Fidesz legfőbb bűnének azt tartja, hogy az szinte korlátlan hatalommal a kezében nem viszi végig azokat a jobboldali kezdeményezéseket, amiket a közbeszédben elvileg képvisel. A kultúrában sem következett be az a fajta rendszerváltás, „ami felszabadítja a magyar kultúrát a magyarellenes liberális dominancia alól, amiben vergődött a rendszerváltás óta folyamatosan”.
Zárásként néhány aranyos információ Dúró Dóráról
- szeret gobelineket készíteni;
- amikor elolvasta Pokol Béla könyvét a rövidesen bekövetkező cigánykatasztrófáról, egyből közölte Előddel, szeretne szülni még egy gyermeket;
- kérdésünkre elárulta: rosszul esne neki, ha valaki ledarálná a könyvét, de szerinte ez egy elfogadható véleménynyilvánítási eszköz. Ahogy a kötetben írja: „az 1956-os forradalmárok is összegyűjtötték a kommunista propagandakönyveket, és óriási kupacokba gyűjtve a körúton felgyújtották azokat (...) ráadásul én nem is égettem, csak ledaráltam egy iratmegsemmisítőben”, továbbá feltette a kérdést: „a Facebook napi szinten darálja le a véleményünket, az álszent jogvédők ezt miért nem illetik ilyen markáns kritikával”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.