• Milyen stratégiai hibákat követtek el az oroszok?
• Ki tudnak-e tartani az ukránok?
• Ha a háborút meg is nyeri Putyin, mit kezd majd Ukrajnával?
• Lesz-e közös EU-s haderő Oroszország elrettentésére?
• Az ukrán-orosz háború első 5 napját értékelte a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet.

„Az oroszok alulértékelték az ukrán ellenállás mértékét, torz képpel rendelkeztek az ukrán haderőről és a társadalmi-politikai helyzetről. És valami olyasmivel próbálkoztak, amiben hagyományosan nem ők, hanem az Egyesült Államok a jó, vagyis precíziós fegyverekkel és a légierőre támaszkodva precíziós csapásméréssel megpróbálták kiiktatni a főbb katonai fontosságú célokat, reptereket, vezetési pontokat. Ez láthatóan nem működött jól” - értékelte a háború első 5 napját a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet online megtartott kerekasztal-beszélgetésén Jójárt Krisztián.

A szakértő szerint az ukrán légvédelem működik, érzékeny veszteségeket okoz az orosz légierőnek (lelőttek két, ejtőernyősökkel teli Il-76-os szállítógépet, helikoptereket, vadászgépeket szedtek le) és drónokkal is támadni tudják az orosz menetoszlopokat.

Ugyanakkor emiatt válthatnak is az oroszok. A politikai céllal összhangban eleinte megpróbálták kímélni az ukrán lakosságot, de láthatóan már más a stratégia: elkezdték használni azokat az eszközeiket, amikben katonailag tényleg nagyon jók, a szárazföldi hadsereg tüzérségi egységeit, a rakéta-sorozatvetőket, a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszereket. Harkivban már polgári célpontokat is pusztítanak ezekkel az eszközökkel.

„Megpróbálják a polgári lakosság és a polgári célpontok pusztításán keresztül rávenni az ukrán lakosságot, hogy ők maguk kényszerítsék ki a Putyin által sürgetett rezsimváltást, amit nem tudtak elérni eddig” - mondta Jójárt.

Az oroszok eddig igyekeztek kikerülni a nagyobb városokat, csak akkor fogtak ostromba, ha a további előrenyomulás szempontjából fontos közlekedési csomópont van ott. Ezért is fordulhat elő, hogy az orosz tankok kifogynak az üzemanyagból, mert a logisztika nem képes követni az előrenyomuló orosz támadóerőket.

Amikor pedig benyomultak nagyobb városokba, mint Harkivba, könnyű technikával felszerelt különleges erőket vagy felderítő alakulatokat küldtek be, akiknek az ukránok komoly veszteségeket okoznak. Jójárt szerint a tűzzel történő felderítés tipikus orosz módszer, a csecsen háborúban is ezt használták, hogy kiderüljön az ellenfél harcálláspontja, aztán oda tüzérségi csapásokat mérnek vagy légi támogatást hívnak.

Nagyon-nagyon jelentősek az orosz veszteségek, nem lesz sétagalopp Ukrajna elfoglalása, de az ukrán veszteségek halmozottan nagyobbak ennél - közölte Jójárt.

Nincs ukrán tartalék

Abban ő és a kutatóintézet másik munkatársa, Rácz András is egyetértettek, hogy az oroszok tervei nem váltak be.

„Az ukrán hadsereg lassítani tudja az oroszok előrenyomulását, a városi harcba behúzva a támadókat nagyon komoly veszteségeket tud okozni, adott esetben hosszabb ideig is képes ellenállni, de hozzátartozik mindehhez, hogy Oroszország az Ukrajna határára felvonultatott körülbelül 200 ezer fős erőinek a legoptimistább becslések szerint is csak a felét vetette be” - értékelt Rácz András.

A szakértő szerint figyelemre méltó ellenállást tudtak eddig kifejteni az ukrán erők, de amíg az oroszok nemcsak a határra vezényelt erőket tudják támadásba dobni, hanem további tartalékokat is be tudnak vonni a háborúba, addig Ukrajnának ilyen lehetőségei nincsenek.

link Forrás

Mariopult az oroszok nem tudták elfoglalni, de körbezárták, és nem látszik esély az ostromgyűrű feltörésére. Ugyanakkor Mariupol, Herszon, Mikolajiv és az 1,8 milliós Harkiv ostroma is elhúzódhat.

Utóbbi város bevétele fontos annak az orosz tervnek a végrehajtásában, hogy a több irányból, a korábban törvénytelenül elfoglalt Krímből, Fehéroroszországból és a szakadár területekről támadó oroszok északról és délről indulva elvágják a kelet-ukrajnai hadsereg utánpótlásvonalait és bekerítsék őket. Ha ez megtörténik, az jelentősen rontja az ukrán ellenállás esélyeit. Ezért Harkivban súlyos harcok várhatóak. Ha a város elesik, és az ukránok el akarják kerülni az 50-70 ezres erőik csapdába kerülését, akkor fel kell adniuk a keleti részeket, amelyek így kevesebb harccal kerülnének orosz kézbe.

Délen Odessza elfoglalása lehet a cél, ez még távolinak tűnik, a legfontosabb pedig Kijev. Az agglomerációval együtt 3,5 milliós, hatalmas kiterjedésű főváros körül eddig csak egy negyed gyűrűt tudtak kialakítani az oroszok, itt fontos főútvonalat és a Lengyelország elé tartó vasutat vonták kontroll alá. Az ostromgyűrű bezárásával az oroszok növelhetik a civil lakosság szenvedését, hogy az kényszerítse ki az ukrán vezetéstől a feladást.

Megérkeznek-e a fegyverek?

A kutatóintézet igazgatója, Tálas Péter szerint a háború sokként érte az európai közvéleményt, sokan az utolsó pillatanig nem hitték el, hogy ez nem puszta fenyegetőzés, blöff vagy nyomásgyakorlás, hanem előre elkészített forgatókönyv. Most már tisztán látszik, hogy az oroszok nem akartak igazán tárgyalni, eleve a katonai megoldásban gondolkodtak. Fontos fordulat, hogy egyre több ország és maga az EU is bejelentette be, hogy segíti fegyverekkel, lőszerekkel, eszközökkel az ukránokat, de azt is látni kell, hogy ezek közül a felajánlások közül egyelőre nagyon kevés érkezett meg ténylegesen, és nagy kérdés, hogy kitart-e addig az ukrán ellenállás, amíg el tudnak jutni oda a fegyverek, ahol valódi szükség van rájuk. Ezt az ukránoknak kell majd megoldaniuk, miután átveszik az eszközöket a lengyel határon.

Az amerikaiak, a britek, a balti államok már a háború előtt juttattak el eszközöket az ukránoknak, látszik, hogy a légvédelmi rakétákkal, páncéltörőkkel valóban amortizálni és lassítani tudják az orosz erőket - mondta Csiki Varga Tamás, de szerinte is az a nagy kérdés, hogy a mostani felajánlások valóban megérkeznek-e időben.

Csiki Varga azt emelte ki, hogy az EU és benne Németország szakított azzal a kettős megközelítéssel, hogy van ugyan némi politikai irgum-burgum és szankciók például a Krím megszállása miatt, de üzleti szempontból fenntartották a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal. A német fegyverkezés is vadonatúj fordulat, amit az ukrán háború sokkja okozott: a GDP eddig 1,5 százalékát, 50 milliárd eurót fordították hadiipari kiadásokra, most ezt megemelik 2 százalékra, és 100 milliárdos védelmi alapot hoznak létre hadiipari fejlesztésekre.

A gazdasági szankciókról Deák András beszélt. Soha nem hoztak még ilyen súlyú büntetéseket, mint most, az amerikaiak lépése, hogy kiválasztott orosz bankokkal globális szinten tiltottak meg tranzakciókat, a szintén kiválasztott orosz bankok SWIFT-rendszerből való kizárása, valamint az, hogy korlátozzák az orosz jegybank eszközeit ezen hatások az enyhítésére, arra biztosan jó, hogy komoly pénzügyi pánikot okozzon, a rubel árfolyamán ez már látszik is. Ezek a meglévő fundamentumokon belül komoly és kegytelen gazdasági intézkedések, meg fogja érezni őket az orosz társadalom egésze, de pár hónap kell, hogy kiderüljön, valójában milyen hatása volt a szankcióknak. Feltételezhetően Kína nyithat kiskaput a globális pénzvilágban nehézségekkel küzdő oroszoknak.

A háború stratégiai következményeiről Tálas Péter, az intézet igazgatója azt mondta, hogy Oroszország lényegében vissza akar térni az érdekszféra-politizáláshoz, ami azt jelenti, hogy nagyhatalmak dönthetnek úgy országokról, hogy abba az érintetteknek semmilyen beleszólásuk nincs. Ennek jele volt, hogy az oroszok a NATO-val és az EU-val akartak egyeztetni Ukrajnáról, nem Kijevvel.

A legfontosabb stratégiai kihívás, hogy az erőszakkal való fenyegetés, illetve a háború visszakerül-e a nagyhatalmi politizálás eszköztárába. Ez lenne az egyik legveszélyesebb dolog, és elsősorban az Európa keleti határain lévő országok innák meg a levét, mivel Európa nem rendelkezik erőkivetítési képességgel. „Elsősorban azért, mert nem értünk egyet egy csomó mindenben, mindenkinek más stratégiai céljai vannak, és nincs egység arról, hogy hogyan hozzunk létre és mire használjunk egy közös európai haderőt” - mondta az igazgató.

Tálas szerint ugyan szinte kizárt, hogy Ukrajna győzhessen a katonai konfliktusban, de nemcsak ezen múlik, hogy ellen tudnunk-e állni az érdekszférába való rendeződésnek. Hanem elsősorban azon, hogy sikeres lesz-e Oroszország az Ukrajna-politikája véghezvitelében. Ebből a szempontból a jelenlegi háború megnyerése nem kulcsfontosságú, pontosabban ha meg is nyeri a háborút Oroszország, el fogja veszíteni az ukrajnai békét - mondta Tálás. Számos kérdés van: milyen rendszert fog Oroszország létrehozni, ki fogja ezt a rendszert fenntartani, ki fogja finanszírozni, ki fogja visszafogni az ukránok ellenállását? Nem nagyon figyel arra sem Putyin, sem az orosz vezetés, hogy ez a háború lesz a független ukrán társadalom első igazi történelmi élménye, és ez meghatározó lesz akkor is, ha egyébként elbukik, vagy akkor is, ha nem totális verséggel száll ki Ukrajna. Az ukrán politikusok ezért hangsúlyozzák a nemzeti karaktert, a szuverenitást, a területi integritást, holott tisztában vannak azzal, hogy milyen szűk lehetőségei vannak a nemzeti ellenállásnak, a megkésett nemzetközi támogatás miatt is.

Mi lesz Oroszországgal, amikor ér véget a háború? - tette fel a kérdést Rácz András. Az biztos, hogy a gyors villámháborús győzelemben, átütő sikerben már nem reménykedhetnek. A kezdeti reményekkel szemben nem igaz, hogy a háború kirobbantását Oroszország könnyen megússza, még az sem biztos, hogy a mostani szankcióknál nem lesznek súlyosabbak. Mert ha valóban most jönnek a civil lakosságot érintő súlyosabb háborús incidensek, az ostrom miatti éhezések, a polgári célpontok támadásai, az ukrán civilek szenvedéseire válaszul újabb, még szigorúbb büntetések jöhetnek az oroszokkal szemben.

Az sem egyértelmű, hogyan reagál a szankciókra az orosz elit, mert tévedés azt hinni, hogy végtelenek az orosz erőforrások, és tűzön-vízen át követik Putyint. „Az elmúlt 23 évben anyagilag alapvetően megérte a Putyin-team tagjának lenni. De most hirtelen komoly veszteséggé válhat az elnök támogatása, és nagyon nagy kérdés, hogy erre hogyan reagálnak majd, halálig követik a vezért, vagy elkezdenek kikacsintani és azon gondolkodni, hogy a 70 éves Putyin már nem annyira a megoldás, hanem a probléma része. Ezek a gondolatok egészen biztosan fel fognak merülni, különösen úgy, hogy Putyin arcvesztés nélkül a mostani helyzetből már csak úgy tud kiszállni, ha eredményeket ér el, bevesz legalább néhány nagyvárost. Amíg ő marad a vezető, addig ebből nem lehet kiszállni” - mondta Rácz, aki gyors palotaforradalmat ugyanakkor nem jósolt, ahogy a beszélgetés többi vezetője sem, szerintük a 2024-es választás lehet majd valóban éles.

Csiki Varga a maga részéről úgy látja, hogy nemcsak Oroszországban, hanem az őket kiszolgáló Fehéroroszországban is súlyos következményei lehetnek a háborúnak. Fehéroroszországgal hadviselő félként bánik a Nyugat, a szankciók őket is érintik. Ennek a gazdasági hatásai miatt még nehezebb lesz fenntartani az amúgy sem stabil rendszert.

A NATO-ban várhatóan felerősödik az együttműködés szándéka, a lengyelek, a baltiak és a románok már eddig is komolyan tartottak az oroszoktól, minden bizonnyal militarizálódni fog a keleti rész a NATO-ban. Márpedig ez pont nem az, amit az oroszok akartak. Katonai vasfüggöny ereszkedhet le, tartósan nagyon rossz és feszült lesz a viszony.