Így kaptak Tiborczék szabad utat a milliárdokhoz
2015 március 11., 10:28
42 Fidesz-közeli cég nyerte az EU-s pénzek több mint ötödét
A Korrupciókutató Központ Budapest szombat reggel egy új elemzéssel jelentkezett. Ezúttal azt mutatták be, hogy 2010 óta mekkora szeletet hasítottak ki az állami közbeszerzésekből az általuk "haveri" cégeknek nevezett pályázók.
A Központ 42 céget vizsgált, amelyek tulajdonosai az elmúlt tíz évben biztosan közel álltak a Fideszhez. Balásy Gyula, Csetényi Csaba, Garancsi István, Hamar Endre, Homlok Zsolt, Kuna Tibor, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, Simicska Lajos, Szijj László, Tiborcz István és Varga Károly vállalkozásai szerepelnek a listán. A 42 cég felsorolása az elemzés végén található.
A Központ az összes közbeszerzés vizsgálata nyomán megállapította,
hogy 2011 és 2021 között, e 12 ember 42 cége nyerte az EU-s finanszírozással kiírt közbeszerzéseken nyerhető pénz 21 százalékát.
Ha a keretszerződésekben intézett, tehát több évre előre lekötött közbeszerzéseket is nézzük, akkor csak a 12 százalékát.
Az összes EU-s pályázat 80 százalékát körülbelül 3300 cég nyerte el a magyar uniós csatlakozás óta. Ennek fényében különösen látványos, hogy ez a néhány cég mekkora szeletet hasított ki magának az EU-s pénzekből, amióta Orbán Viktor a miniszterelnök.
A Központ azt is megvizsgálta, hogy ezek a cégek milyen eséllyel tudtak győzni az EU-s pályázatokon 2010 előtt és után. (Egy részük már 2010 előtt is működött.) Az alábbi ábrán kék vonallal ábrázolták, hogy egy átlagos cég milyen eséllyel nyert egy pályázaton, míg a narancs csík a "haveri" cégek esélyeit jelzi az egyes években:
A Központ mgts+ néven említi a 42 céget, ami a Mészáros-Garancsi-Tiborcz-Simicska és a többiek rövidítése.
Jól látszik a fenti ábrán, hogy 2011-től elszakadtak a mezőnytől, és azóta is tartják az előnyüket, bár 2015-ben történt egy kis visszaesés. Erről még később lesz szó.
Ezen a második ábrán a győzelmi esélyek látszanak szintén, ám itt már nemcsak az EU-s, hanem az összes, tehát EU-s és a hazai finanszírozású közbeszerzés együtt látszik. A tisztán nemzeti finanszírozású pályázatoknál még nagyobb eséllyel nyernek, ha elindulnak:
Az ábrán világosan látszik, hogy ha a nemzeti költségvetésből finanszírozott pályázatokat is számba vesszük, akkor még sokkal jobban szerepeltek ezek a cégek, mintha csak az EU-s forrásokat számoljuk.
Ezen az ábrán azt látjuk, hogy egy adott évben, a 42 cég hány százalékát vitte el az összes közbeszerzésből megnyerhető pénznek:
A szaggatott vonal a keretszerződéseken kívüli, egyedi pályázatokat mutatja; a folyamatos vonal a keretszerződésekkel együtt számol.
Jól látszik, hogy 2020 volt a legjobb éve e cégeknek az egész Orbán-korszakból.
Amikor a járvány miatt az év jelentős részében nagyon sok gazdasági szereplő hallatlan nehézségekkel küzdött, akkor a "haveri" cégekbe ömlött az állami és EU-s pénz, olyan mértékben, mint addig soha korábban.
Abban az évben a pályázaton nyerhető állami közbeszerzések közel harmadát vitték el, ráadásul jóval kevesebben, mint tizenketten, hiszen addigra az egyértelműen Orbán-közeli nagyvállalkozók közül többen (például Simicska Lajos vagy Kuna Tibor) már kiestek a haveri körből.
2015-ben próbáltak jobban kinézni
Az EU-s auditorok és a korrupció után kutatók egyik fontos módszere, hogy megnézik, hogy egy pályázatra hány cég jelentkezett. Ha háromnál kevesebb, akkor az gyanús, hogy előre lejátszották. Vagy azért, mert túl szigorúan írták ki, hogy csak egy vagy két induló feleljen meg a követelményeknek;, vagy eleve elterjedt a piacon a híre, hogy erre a pályázatra nem érdemes erőforrást pazarolni, mert már megvan a biztos befutó.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes években milyen arányban jelentkezett mindössze egyetlen cég a közbeszerzésekre:
A kék vonal az EU-s, a narancs pedig a nemzeti költségvetésből finanszírozott pályázatokat mutatja.
Itt pedig azoknak a pályázatoknak az aránya látható, ahol legalább három érdeklődő jelentkezett:
Jól kiolvasható mindkét ábrából, hogy 2015-ben történt valami. Az EU-s pályázatokon hirtelen több lett az induló, míg a nemzeti pénzből fizetetteken kevesebb.
Ez a valami 2015-ben az OLAF nyomozása volt az Elios-ügyben (vélhetően a magyar sajtóban megjelent cikkek nyomán). Az EU csalás elleni hivatala ekkor buktatta le Tiborcz István (a miniszterelnök veje) cégét, hogy megbundázott pályázatokon nyert önkormányzatoktól pályázatokat a közvilágítás kiépítésére.
Látványos, hogy az OLAF figyelmeztetése után elkezdtek figyelni rá, hogy több pályázó legyen az EU-s közbeszerzéseken, és a cikk eleji ábrából az is kitűnik, hogy az egyértelműen Orbán-közeli cégek valamivel rosszabbul is teljesítettek a pályázatokon ezután. A kutatók ezt Elios-effektusnak nevezték el.
Az is látszik, hogy 2015-ben a közbeszerzésen elnyert pénz mennyisége is jelentősen csökkent a vizsgált cégek körében. Ennek az oka a Simicska - Orbán háború volt. 2015-ben Simicska már nem nyerhetett közbeszerzést, a cégeit kiváltó új vállalatok pedig még nem szerveződtek meg. 2016-2017-re viszont már olyan jól megszervezték az új rendszert, hogy az összes pályázati pénzből már nagyobbat szakítottak, mint Simicska a fénykorában.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.