A választás előtt utolsó alkalommal adott interjút a Partizánnak Márki-Zay Péter. A műsor elején Márki-Zay azt mondta, nem adja fel a reményt, hogy Orbán Viktor mégis hajlandó kiállni vitázni vele.

„Most, hogy a mi számaink szerint az ellenzék erősödik és ezáltal a Fidesz egy picit gyengül, lehet, hogy mégis nyitott lesz.”

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az utolsó napig hajlandó lenne elmenni egy vitára, ha a Miniszterelnökség szombaton jelezné, hogy van erre lehetőség, ők „ugranak és mennek”.

Gulyás Márton az adás nagyobbik részében arról kérdezte a miniszterelnök-jelöltet, hogy nézne ki az általa vezetett kormányzat az elképesztő infláció és az orosz-ukrán háború súlyos gazdasági következményeinek árnyékában.

A rezsicsökkentésről Márki-Zay azt mondta, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tennék. Az Európai Uniós támogatásokat a gázfogyasztást csökkentő intézkedésekre kéne költeni szerinte, például a panelek leszigetelésére. A miniszterelnök-jelölt szerint a rászorultságot figyelembe véve kéne átalakítani a rezsicsökkentési rendszert. Több támogatást adna a legszegényebbeknek, a „luxusfogyasztók” költekezését viszont nem finanszírozná.

Arra a kérdésre, hogy mit kezdene a már februárra 1585 milliárd forintra rúgó államháztartási hiánnyal, Márki-Zay Péter azt mondta, az Európai Uniós pénzek okosabb elköltésével sokat lehet javítani a helyzeten, „nem lówellnessre, nem fideszes vadászházakra meg fél méter magas kilátókra fogjuk szórni az uniós pénzt”. Szerinte a korrupciós pénz „sem aprópénz”, „a korrupció megszüntetése a legnagyobb rezsicsökkentés”. Rengeteg olyan presztízsberuházás van szerinte, amit le lehet állítani, valamint felsorolta még a közmédiába és plakátkampányokra elszórt pénzeket, amiket meg lehetne takarítani.

Tartja azt az ígéretét, hogy nem emelné a személyi jövedelemadó felső kulcsát sem, a minimálbéresek számára csökkentést vezetne be. Arra a kérdésre, hogy a súlyos államháztartási hiány esetén felmerülhetne-e egy akár időleges vagyonadó kivetése, azt mondta, nem támogat ilyen lépést.

„Azt, hogy az államháztartás helyzetét pontosan hogyan fogjuk javítani, ez még nagyon komoly kérdéseket vet föl, elsősorban akkor, amikor meglátjuk, hogy hogy áll.”

Márki-Zay optimista, mert számára Hódmezővásárhely példája azt mutatta meg, hogy ha „ha valaki okosabb és nem lop, akkor nem adóemeléssel, hanem akár adócsökkentés mellett, a bérek infláció feletti emelése mellett is meg lehet csinálni”, még annak ellenére is, hogy „a Fidesz nagyon sokat tett azért, hogy minden önkormányzatot kivéreztessen”.

A gazdasági ígéretek konkrét részleteivel és azok költségvonzatával kapcsolatos kérdésre Márki-Zay azt mondta, erre részletesen az árnyékkormány vonatkozó szakértői, Bod Péter Ákos, Surányi György és Király Júlia tudnak válaszolni, mert ők dolgozták ki ezeket.

Szerinte azzal, hogy az állami adóbevételek egy részét az önkormányzatoknak engednék át, nem változtatnának az államháztartás költségvetésén, mert ezek a pénzek eddig is visszajutottak az önkormányzati szintre, csak az állam szedte be az adót, és osztotta vissza a pénzt sokszor politikai alapon.

Márki-Zay „nagyon reméli”, hogy lesz tényleges fedezete a pedagógusoknak ígért ötven százalékos béremelésnek. Ezt az emelést több ütemben, a négyéves ciklus alatt hajtanák végre. „Mindig azt mondom itt is és az egészségügy esetében is, sőt, a rendőrök esetében is, hogy addig kell emelni a béreket, amíg meg nem áll az elvándorlás.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan priorizálna a vállalások, ígéretek között, amennyiben a gazdasági helyzet ezt megköveteli, a miniszterelnök-jelölt azt mondta, nem gondolta még végig. Azt mondta, sokan kérdezik, hogy mi lesz az első, második, sokadik lépésük, de ő egy dologhoz ragaszkodik, hogy a legelső prioritás az elszámoltatás jegyében európai ügyészséghez való csatlakozás legyen. „Az összes többi nincs sorba rakva.”

A szkeptikus szavazókat azzal nyernék meg, hogy nekik „legalább van programjuk”, a Fidesznek ugyanis szerinte nincs.

„A mi programunk mögött számok vannak. Orbán Viktornak az elmúlt tizenkét évben folyamatos háborúzás mellett minden háború kudarccal végződött. Orbán nem tudta legyőzni Brüsszelt, nem tudta legyőzni a covidot és nem tudta legyőzni az inflációt sem. És nem csak nem tudta legyőzni, hanem ostoba, rossz módszerekkel próbálkozott. Az, hogy újra hatósági árassá tették a csirekefarhátat meg az UHT tejet, ez nyilvánvalóan nem megoldás. Nem véletlen, nincs nem csak Ausztriában, de Szlovákiában vagy Romániában sem hasonló megoldás.”