Olaf Scholz német kancellár hétfőn jelezte, hogy Svédország számíthat a többi európai országra egy esetleges orosz támadás esetén, annak ellenére is, hogy Svédország nem tagja a NATO-nak. A Politicio beszámolója szerint Scholz a svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson társaságában tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az EU alapszerződésében szerepel a kölcsönös segítségnyújtási záradék, amit rendkívül komolyan vennének, ha Svédországot támadás érné.

Sem Svédország, sem Finnország nem tagja a NATO-nak, melynek alapszerződésének fontos eleme, hogy ha az egyik tagállamot támadás éri, akkor a többiek a segítségére kelhetnek. Márciusban Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök levelet is írt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, melyben azt kérték, hogy az EU vezetői legyenek nagyon egységesek és világosak azzal kapcsolatban, hogy az EU egy biztonsági közösség is a tagállamai számára, és az EU kölcsönös védelmi záradéka egy lényegi eleme ennek.

A német kancellár megjegyzése arra utal, hogy egyetért ezzel a feltételezéssel. A Politcio megjegyzi, az persze kérdés, hogy az EU mekkora katonai segítséget tudna nyújtani, hiszen a NATO-val szemben sem az Egyesült Államok, sem a szintén jelentős hadsereggel rendelkező Nagy-Britannia nem tagja.

A német hadsereg évek óta forráshiánnyal küzd, és Scholz éppen az Ukrajna elleni orosz invázió hatására jelentett be komoly haderőfejlesztési programot.

A kölcsönös segítségnyújtási záradék többek között kimondja, hogyha egy tagállamot fegyveres támadás ér a területén, a többi tagállam kötelessége, hogy saját erejéhez mérten segítséget nyújtson. Andersson hétfőn Berlinben arról beszélt, hogy szükség esetén ez katonai segítséget is jelent, és hozzátette, hogy Svédország is így járna el, ha egy másik tagállamot megtámadnának.

„Amióta beléptünk az EU-ba, nem vagyunk többé valójában semlegesek, a szolidaritási záradék miatt. Ha egy EU-tagállamot megtámadnának vagy válság lenne ott, nem lehetnénk többet semlegesek, segítenünk kéne annak az országnak. És ebbe a katonák küldése is beletartozhat.” – mondta el a svéd miniszterelnök.

Azzal kapcsolatban, hogy Svédország csatlakozna-e a NATO-hoz, Andersson elmondta, hogy látják, hogyan változott meg a biztonsági helyzet, és a svéd pártok jelenleg tárgyalnak arról, hogy mivel jár ez együtt.