Mariupol ukrán védőinek kegyetlenkedéseiről beszélő mariupoli menekült videója járta be minap az orosz állami médiát, írja az emigrációból működtetett orosz portál, a Meduza angol kiadása. A felvételen egy Ljubov Ustinova nevű mariupoli nő beszél arról, hogy ismeri a várost védő Azov alakulat két harcosát, Pjotrt és Davidot. "Gyakran mutogattak videókat magukról, amint gránáttal robbantanak fel menekülésre képtelen embereket, vagy hogy gyerekeket kínoznak, iskolákban bujkálnak, emberpajzsot használnak... az Azov harcosai büszkék voltak rá, hogy embereket tehettek áldozattá" - mondja a videóban.
A videó elsőként az állami Ria Novosztyi hírügynökségnél bukkant fel, március 23-24-én aztán több más állami médium is közölte vagy hivatkozott rá. A videó közlésekor azt azonban nem tüntették fel, hogy honnan szerezték a felvételt, az állami propagandaadó, az RT például "exkluzív" jelöléssel sugározta.
A Meduza értesülései szerint a felvételt a KGB utód belső elhárítás, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) terjesztette. Ezt egy email screenshotjával bizonyította nekik forrásuk. Az emailben, amiben külön is figyelmeztették a médiumokat, hogy ne tüntessék fel a forrást, a Yandex fájlmegosztó szolgáltatása, a Yandex.Disk egyik megosztott mappájára mutató link van, ebbe a "pressafbs nevű felhasználó töltött fel fényképeket és képernyőképeket Ustinova telefonjáról, amiket aztán az NTV tévétársaság például be is mutatott. Emellett volt három videó Usztinovával, illetve a videók kijegyzetelt leirata. A Meduza egybefűzve is feltöltötte a három videót.
Az első videón Usztinova arról beszél, hogy az orosz vámosoknál van, majd a mariupoli helyzetről beszélve azt mondja, hogy a város polgármestere azonnal magukra hagyta a lakosokat. Aztán az Azov ezredhez tartozó barátairól kezd beszélni, de dadogni kezd, ezért a felvétel megszakad. A második felvételen egy képen kívüli férfi utasítására már dadogás nélkül kezdi mesélni a "barátai" történetét, akik szerinte videót mutattak arról, hogyan robbantották fel "belülről a színházat" és "a szülészeti klinikát". A harmadik videóban azt állítja, hogy a katonák pajzsként használták a mariupoli polgárokat.
Az orosz hadsereg tüzérsége március 9-én bombázta le a mariupoli szülészeti klinikát, az óvóhelyként használt színház épületét március 16-án bombázta le egy orosz repülő. Az orosz védelmi minisztérium mindkét esetben azt állította, hogy az épületeket maguk az ukránok robbantották fel, bár a szülészeti klinikáról ezzel párhuzamosan azt is állították, hogy az legitim célpont volt, mert azt az Azov valójában már napokkal korábban kiürítette és harcálláspontként használta. Továbbá azt is állították, hogy a kórházban a sérült, terhes nőkről készült felvételek megrendezettek voltak. Mindeközben azt is állították, hogy az Azov direkt rejtőzik civilek közé, emberi pajzsként használva Mariupol lakóit.
A Meduzának sikerült beszélnie Usztinova rokonaival. Állításuk szerint a fiatal nő március 20-án hagyta el Mariupolt, aztán napokra megszakadt vele a kapcsolatuk. Három nappal később ráírt nagyanyjára, hogy jól van, de aztán március 28-ig megint nem sikerült kapcsolatba lépnünk vele. "Eleinte nem értettünk semmit. nem lépett velünk kapcsolatba, ők [az oroszok] meg átnézték a telefonját, az üzeneteit, a fényképeit, mert azt hitték, hogy szabotőr" - mesélte nővére, aki szerint Usztinova "nagyon félt és folyamatosan sírt", az oroszok meg folyamatosan faggatták. "Szerintem mindenki rettegne, különösen egy olyan lány, aki épp csak előbújt a pincéből. Nem értette, hogy miért gyanakodnak rá. De nem bántották, és jól meg is etették" - mesélte.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.