választás 2022
A Kárpátaljáról menekülő romákat sok helyen nem látják szívesen
2022 március 21., 21:58
A romák arra kérik a választás győztesét, hogy akár előre, akár felfelé megy, vigye őket magával
Üres széksor a színpad elején, a székeken Orbán Viktor és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltek, valamint Sztojka Attila, Lőcsei Lajos, Berki Sándor és Varga Ferenc vállaltan roma képviselőjelöltek fotóival. Ez a látvány fogadta azokat, akik vasárnap elmentek az 1Magyarország Kezdeményezés nevű roma ernyőszervezet eseményére a Gödör Klubba, és gyorsan kiderült, miért: mindannyian meg voltak hívva, hogy arról kérdezhessék őket, milyen terveik vannak a romák helyzetének javítására, de mindegyik politikusnak fontosabb dolga akadt a kampányban.
Rácz Béla és Rézműves Szilvia, a mozgalom alapítói erről azt mondták, csalódottak, ugyanis ezzel a politikusok azt üzenik, hogy nem fontosak nekik a romák, még ha az ország lakosságának 10 százalékát teszik is ki.
Pedig Rácz szerint valódi egyenlőség csak akkor lesz a különböző társadalmi csoportok között, ha romák, nem romák, budapestiek, vidékiek, nők, férfiak, civilek és politikusok közt valódi párbeszéd indul meg, amit Rézműves azzal egészített ki, hogy a jó vezető ismérve a megértés és az empátia.
Politikusok hiányában az 1Magyarország tagjai és aktivistái inkább az elmúlt hónapokban végzett munkát összegezték. Ez pedig nem kevés: hátrányos helyzetű térségekben kérdőíves felmérések, közösségi fórumok és képviselőjelölti viták szervezésén keresztül mérték fel a helyi közösségek legfontosabb problémáit és elvárásait a szavazatukat kérő jelöltektől. Olyan helyeken is, ahol még soha senkit nem érdekelt, kire voksolnak a romák.
Valami programszerű
A közösségi fórumokon leggyakrabban elhangzó problémák, felvetések alapján fogalmazták meg azt a kiáltványt is, melyen a legégetőbb követeléseik szerepelnek.
„Az egy alapvető elvárás, hogy a szegény embereket és a romákat ne szociális problémaként kezeljék, és ne csak a közmunkaprogram jusson eszükbe megoldásként” - mondta Rézműves Szilvia.
A kiáltványt aztán elküldték 42 civil szervezetnek, hogy csatlakozzanak hozzá, tőlük többnyire pozitív választ kaptak. Emellett megkapták a politikai pártok és a képviselőjelöltek is, de csak a Momentum jelzett vissza. Nem mondták ugyan, hogy vállalják a követelések végrehajtását, de küldtek egy saját javaslatlistát, amely nagyjából 80 százalékban egyezett az 1Magyarországéval. Rajtuk kívül sem a Fidesz, sem a többi ellenzéki párt nem reagált a romák által megfogalmazott igényekre.
Ha már a pártoknál tartunk, az 1Magyarország áttekintette a programjaikat is - már ha volt nekik. Megnézték, hogy milyen megoldásokat kínálnak a romák, a szegények, a hátrányos helyzetű térségek problémáira - azon túl, hogy homályosan annyival elintézik, oktatás kell meg foglalkoztatás. Mivel a Fidesznek nem volt nyilvánosan elérhető programja, ezért náluk a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiát vették alapul. Rácz Béla szerint ebben jó alapvetések vannak, de nem tartalmaz olyan szakpolitikai javaslatokat, törvényjavaslatokat, melyek változást tudnának előidézni a magyarországi roma közösségek életében. Nincs benne például sem az, hogy a tankötelezettséget visszaállítsák 18 éves korig, sem olyan elemek, melyek segítségével el lehetne kezdeni felszámolni a cigányellenesség különböző formáit. Tehát emiatt nem is alkalmas arra, hogy rendezzen 30 éve fennálló problémákat.
A hatpárti ellenzéki közös programot alapvetően jónak találták, mely konkrét intézkedéseket is felsorolt (mint például a Fidesznél hiányolt megemelt tankötelezettség).
Rácz szerint ebben az esetben inkább az a kérdés, hogy mivel a hat párt programjai külön-külön eléggé széttartanak, ha kormányra kerülne az ellenzék, mit lehetne megvalósítani ezekből az elképzelésekből. Nem beszélve arról, hogy a hosszú távú tervek megvalósulásához társadalmi kohézió és stabilitás szükséges, ami egy háborúval a szomszédban nem igazán adott. Rézműves Szilvia megemlítette, hogy ugyan az Egységben Magyarországért közös programjában szerepel például az, hogy a foglalkoztatottság növeléséhez a mobilizációt is segíteni szeretnék, összességében mégis úgy látta, hogy a programot paternalisztikus szellemiségben írták. És eszükbe sem jutott például a romákat a vállalkozói szektorba bevonni, vagy a földhasználati jogukra gondolni.
Igény volna, politikusi hajlandóság kevésbé
Az 1Magyarország február óta legalább 15 rendezvényt tartott Baranya, Borsod, Csongrád és Szabolcs megye több választókerületében.
Egy részük lakossági fórum volt képviselők nélkül, másik részükön pedig egy vagy több jelöltet kérdezhettek az érdeklődő romák. A munkát viszont nem februárban kezdték, már az előválasztás előtti időszakban is aktívak voltak. „Akkor az ellenzéki pártokat céloztuk meg. Már akkor elkezdtünk tapasztalatokat szerezni arról, hogy hogyan lehet fórumokat szervezni hátrányos helyzetű térségekben, melyeknek a lakóit nem is igazán akarják elérni a pártok. Ezt folytattuk februártól” - mondta a 444-nek Rácz Béla.
Összesen 65 helyi aktivistájuk van, nagy részük önkéntes. „Hisznek abban, hogy a közösségük hangját együtt fel tudjuk erősíteni. Mert eddig is helyi civil szervezetekben vagy kisebbségi önkormányzatoknál dolgoztak, de egyedül voltak. Mi felismertük, hogy ha jól összeszervezzük őket, akkor kialakulhat egy olyan közösség belőlünk, ami egyet akar: hogy a roma emberek hangja bármilyen választáson megjelenjen” - magyarázta Rácz.
A lakossági fórumokon egyébként nemcsak az őket foglalkoztató problémákat vitathatták meg a jelenlévők, hanem szószólókat is választottak a későbbi, képviselőjelölti vitákra is. Az ő dolguk volt képviselni a közösségüket, és szorosan együtt dolgoztak az aktivista csapatokkal is. „Ezzel próbáltunk helyi szintű képviseletet is adni, hogy ne idegenből küldjünk oda valakit, aki levezeti a beszélgetést, hanem olyanok vigyék a szót, akik jobban átlátják a helyi dolgokat” - mondta Rácz Béla.
Bár valódi vitára végül is sehol nem került sor, mert a kormánypárti képviselők egy kivételével nem mentek el (sőt, nem is nagyon reagáltak a meghívásra), alapvetően mind a hét jelenlévő aktivista arról számolt be, hogy pozitív élményeket szereztek, és érezték, hogy igenis lenne erre igény.
Több helyszínen, például Pécsen és környékén vagy Nyíregyházán a helyi romák számára ez volt az első alkalom, hogy választópolgárként számításba vették és fórumra hívták őket.
Váradi József a Borsod 03 körzet aktivistáit vezette: ott tíz éve nem volt semmilyen vita, most viszont a nyolcból négy jelölt is elment. Petrovics József a Baranya 01, 02 körzetekben dolgozott, náluk ötből csak egy jelölt ment el. Szerinte ez az egész a képviselőknek és a roma választóknak is egy tanulási folyamat.
Rézműves Benjámin (Szabolcs 05, 06) nagyon fontosnak tartja, hogy többségében fiatal helyi aktivisták segítették, miközben
az utolsó tévés miniszterelnök-jelölti vita óta felnőtt egy generáció, amelynek fogalma sincs arról, hogy a vita a demokrácia alapvető része lenne.
Búza Károly Csongrád választókörzeteiben szervezett vitákat - itt már 2019 óta mennek ezek -, és ő járt egyedül sikerrel a Fidesznél, a kisteleki rendezvényen ugyanis ott volt Deutsch Tamás. Reméli, hogy a következő önkormányzati választás idején is folytatni tudják majd a vitákat.
Rácz Béla szerint arra, hogy az előválasztási vitáikon aktívabbak voltak a pártok, az lehet a magyarázat, hogy nagyobb volt köztük a belső verseny. „Most már befeszített, kialakított kampánystratégiák mentén működnek a pártok, amibe nehezebben illeszthető be egy olyan roma civil szerveződés eseménye, amit nem az a roma attitűd jellemez, amit a nem romák általában gondolnak rólunk. Történt egy minőségi váltás, látják, hogy az 1Magyarországnál nagyobb a tét. Márki-Zay Péter például részt vett az előválasztási vitánkon, de ma már nem jött el. Ugyanakkor Sztojka Attila hivatalából is figyelemmel kísérték az előválasztási rendezvényeinket, gratuláltak is hozzá, de arra is rájöttek, hogy kritikus pont lehet, ha eljön a rendezvényünkre. Márpedig a normális demokráciában a szavazó a központi eleme a választásoknak, és mint civil szerveződés, a mi célunk az, hogy a szavazó, roma, hátrányos helyzetű emberek partnerségre tudjanak kerülni a pártokkal. Ez egyoldalú jelen pillanatban. Ahhoz az kellene, hogy a pártok is azt gondolják, amit mi: hogy ezt csak közösen lehet folytatni ezt a diskurzust” - mondta.
A több mint egy tucat rendezvény között volt, ahol kb. 20 ember jelent meg, de voltak nagyon sikeresek is, amelyekre 70-80 fő is elment több közeli településről. „Azt beláttuk, hogy nem tudunk olyan rendezvényt csinálni, amin majd egy egész romatelep részt vesz, inkább egyfajta reprezentációra törekedtünk: adott családoknak, adott településeknek legyenek ott képviselői, akik hírét tudják vinni a fórumoknak, és be tudnak hozni térségi szintű ügyeket” - magyarázta az 1Magyarország vezetője.
Az aktivisták közül többen is említették, milyen nagy dolog, hogy egyáltalán megmozdult valami politikai érdeklődés a romák között.
„Egy olyan borsodi településen, ahol olyan függőségi viszonyok állnak fenn, amik béklyókba szorítják az embereket, egyáltalán csoda, hogy az emberek be akarnak kapcsolódni - mondja Rácz Béla. - Együtt, egymásra számítva könnyebb legyőzni a vélt és valós félelmeket. Ezeknek a feloldásában az segíthet, hogy közösséggé szerveződünk, és együtt folytatjuk ezt a munkát.”
A fórumoknak egyébként edukációs célja is volt, igyekeztek tudatosítani az emberekben a szavazás jelentőségét, emellett mindig érintették a szavazatvásárlás kérdését is, és jelezték, hogy az bűncselekmény. A mozgalom aktivistái pedig ezen a héten végig, a választás napján is jelen lesznek a szóban forgó választókörzetekben, és figyelni fogják a választási csalásra utaló jeleket. Remélik, hogy a jelenlétünkkel valamennyire vissza tudják fogni a szavazatvásárlást, ha már teljesen meggátolni úgysem lehet.
Parlamenti képviselet
A pártprogramokon és fórumos tapasztalatokon kívül Szegedi Dezső moderátor arról is kérdezte a mozgalom jelen lévő aktivistáit: mit gondolnak arról, hogy akár négy vállaltan roma képviselő is ülhet majd a következő országgyűlésben. Voltak pesszimistábbak, akik szerint a származásuknak igazából nincs jelentősége, mert „a rendszerszintű változáshoz egy frakciónyi roma kellene”, illetve „amíg nevetségesnek tartják a politikusok a roma választót, addig mindegy, hányan vannak ott”.
Ugyanakkor Kiss Márió a roma reprezentáció szempontjából igenis fontosnak és jónak tartja, hogy akár négyen is bejuthatnak a parlamentbe.
Rézműves Benjámin szerint nem árt emlékeztetni magunkat arra, hogy hiába romák, a leendő képviselőknek elsősorban a saját pártjuk programja adja majd meg a mozgásterét. Balogh Adrienn is azt mondta, jó, hogy ott lehetnek a parlamentben, de azért csodát ne várjon ettől senki, és hiányolta, hogy a roma nők a politikában sincsenek reprezentálva - ahogy máshol sem.
Zárásként Rácz Béla szóba hozta az orosz-ukrán háborút is. Mint mondta, az Ukrajnából érkező romák rosszabb bánásmódban részesülnek, mint a nem romák, ő viszont arra kérte a hivatalos szerveket, hogy ne tegyenek különbséget menekült és menekült között. Még egyszer kiemelte a szavazás fontosságát, legvégül pedig azt mondta:
„Bárki is nyeri a választást, akár előre, akár felfelé megyünk, mi azt kérjük, vigyék magukkal a romákat is!”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.