Bár még nem teljes a feldolgozottság, már biztos, hogy a kormány által kezdeményezett, „gyermekvédelminek” nevezett homofób népszavazás érvénytelen lett, mind a négy kérdés tekintetében. Az alkotmány szerint egy országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Az összes választópolgár fele, azaz az érvényességi küszöb 4 107 652 fő.

Ez alapján akár meg is lehetett volna az érvényesség, ugyanis az érvényességi küszöbnél jóval többen vették fel a szavazólapot, viszont mind a négy kérdésre olyan sokan szavaztak érvénytelenül, hogy már most egészen biztos: az érvényesen szavazók száma nem fogja meghaladni a küszöbértéket.

Az első kérdés így hangzott:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  

Erre 94 százalékos feldolgozottságnál 3 305 941 ember (44,39 százalék) szavazott érvényesen, 1 492 985 (19,76 százalék) érvénytelenül, 2 707 119 (35,83 százalék) pedig nem vette fel a szavazólapot. Látható, hogy a szavazólapot nem felvevő választók és az érvénytelenül szavazók már most többen vannak, mint az összes választópolgár fele, így a népszavazás semmiképp sem lehet érvényes, akkor sem, ha a még nem számolt szavazatok közül esetleg mind érvényes is lenne.

A szavazatok megoszlása (aminek így tényleg semmi jelentősége nincsen) szerint 256 288 ember, azaz az érvényesen szavazók 7,64 százaléka szeretné, hogy a kiskorú gyerekeknek a szüleik hozzájárulása nélkül tartsanak az iskolában szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást, 3 098 983 ember (92,36 százalék) viszont nem szeretné.

A másik három kérdés így hangzott:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
  

Mindháromnál enyhén 95 százalék fölött a nemek aránya az érvényesen szavazók között, de egyik kérdésben sem lesz eredményes a népszavazás, mert érvénytelenül szavazott több mint 1,5 millió normális magyar ember.

Egy országos népszavazás az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése alapján akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha „az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott”. Ez elég érdekes megfogalmazás, mert, tekintettel arra, hogy egy népszavazáson általában nem esszékérdéseket fogalmaznak meg, a teljes szavazategyenlőség kivételével szinte minden esetben az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre. Vagyis ez alapján Magyarországon egy országos népszavazás - a teljes szavazategyenlőség esetét leszámítva - az érvényességétől függetlenül eredményes.

A most vasárnapi népszavazáson eleve csak az érvényesség volt a kérdés, arra számítani lehetett, hogy a népszavazási kérdésre válaszolók nagy része kormánypárti választó lesz, így a kormány által elvárt választ (nem) adja a feltett kérdésekre. Hogy ebből mi következik?

Az égvilágon semmi. A népszavazáson feltett mind a négy kérdést már törvényben - a gyermekvédelminek elkeresztelt homofób törvénycsomagban - rendezte a kormány. Az alapján már eleve tilos a "nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat" megjeleníteni, az iskolai szexuális nevelést szülői beleegyezéshez kötötték, betiltották a kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezelések "népszerűsítését" és a gyermekek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmak korlátozás nélküli bemutatását.

A népszavazásnak ebben a formában aligha volt értelme, hacsak nem számolt komolyan azzal a kormány, hogy a magyar választók többsége határozottan szeretné, hogy ez mégis mind legális legyen, és készen is állt volna arra, hogy a népszavazás eredményének hatására meg is változtassa a törvényt.

A kormány eredetileg öt kérdésben akart népszavazást, az ötödik az lett volna, hogy „[t]ámogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések”. Ezt a kérdést azonban a kúria kétszer is elutasította. Először arra hivatkozva, hogy az olyan alapjogi ütközést eredményezne, amit csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ám éppen az Alaptörvény (. cik (3) bekezdésének a( pontja alapján „az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről” nem lehet népszavazást tartani. A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a Kúria döntése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat, amiben az AB. decemberi határozata igazat is adott nekik, ám a Kúria március 23-én újra arra jutott, hogy a kormány kérdése nem hitelesíthető. Érvelésük szerint a kormány által megfogalmazott kérdésben sem a „nemátalakító kezelés”, sem az „elérhetőség” tartalma nem világos, így az „sem a választópolgárokat, sem a törvényhozót nem állítaná világos döntés elé”.

A kormány által kezdeményezett népszavazásnak egyedüli célja mindent összevetve csak és kizárólag a népszavazással egy napon tartott parlamenti választás kampányának tematizálása lehetett, ám e tervét felülírta a történelem. Február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, ez pedig minden más témát maga alá temetett a kampányban, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor kormánya az elmúlt 12 évben milyen szoros kapcsolatot épített ki azzal az Oroszországgal, amit maga Orbán jelölt ki példaként arra az illiberális demokráciára, amivé Magyarországot formálni igyekszik.

A lendületbe hozott kommunikációs gépezetet persze már nehéz volt leállítani, így még olyan hivatalos csatornákon is nyomták az üzenetet, mint a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött hivatalos választási értesítők, melyek legerősebb vizuális eleme a népszavazás négy, pontokba szedett kérdése volt, vagy a koronavírus-oltásra regisztráltak emailcímére ebben a járványhoz még csak érintőlegesen se kapcsolódó témában küldött tájékoztatólevelek.