Donáth Anna: Nem legitimálhatjuk a rendszert azzal, hogy eljátsszuk a parlamenti demokráciát

választás 2022
2022 április 14., 16:55
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom elnöke
photo_camera Donáth Anna, a Momentum Mozgalom elnöke Fotó: Halász Júlia

Hét pontban írt az ellenzék előtt álló feladatokról a Magyar Hangon megjelent publicisztikájában Donáth Anna, a második legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező párt, a Momentum elnöke.

Donáth szerint a súlyos vereség okait házon belül kell megtalálni, és nem jó látni, hogy sok helyen ugyanazok a reflexek törnek elő, amiket az ellenzéki politizálás elmúlt 12 évéből mindenki jól ismer. Szerinte ezen változtatni kell, méghozzá az alábbi területeken:

  1. „Rendszeren kívül kell alternatívát állítani a rendszernek”

    - írja Donáth, aki szerint nem legitimálhatják a rendszert azzal, hogy eljátsszák a parlamenti demokráciát. Szerinte a rendszeren kívül kell gondolkodni, és szimbolikusan jelezni: nem lesznek a Fidesz díszellenzéke, a magát demokratikusnak mutató rendszer díszlete, és „nem szabad a parlament falain belül eljátszani a ránk osztott szerepeket; egy képviselő ugyanis ezerféleképpen képviselheti a választóit, de ezt elsősorban a törvényalkotáson kívül kell megtennie.”

    (A Momentum ugyan bejelentette, hogy bojkottálják a parlament alakulóülését, de elvileg a mandátumaikat felveszik.)

  2. „A céltalan orbánozás helyett a hazánkról alkotott elképzeléseinkről kell beszélnünk”

    - áll a második pontban, ami arról szól, hogy a politika nem szólhat az „Orbán vagy nem Orbán?” kérdésről, mert orbánozni intellektuálisan üres, és „aktívan akadályozza az általunk képviselni kívánt másik Magyarország identitásának megalkotását, történetének felépítését és elmesélését.” Ehelyett, így Donáth, azt kell megfogalmazniuk, hogy milyen az a Magyarország, amely nem csak egy uralkodó elité.

  3. „Nem építhetjük a politikánkat egy szűk keménymagnak szóló radikális akciókra”

    - írja a pártelnök, aki szerint lejárt az egyre radikálisabb, egy szűk közönség igényeit kiszolgáló politizálás ideje is, mert az a társadalom többségének szemében a kormányzóképesség képét rombolja. Szerinte az elszámoltatással fenyegetőzés és a dudálós tüntetések csak feszültségek levezetésére alkalmasak. „Az öncélú radikalizmusnál többet kell felmutatnunk.”

  4. „Nem lehet jobbról előzni a Fideszt, helyette az emberek megélhetési problémáival kell foglalkoznunk”

    - szól a következő pont, aminek lényege, hogy nem lehet úgy győzni, ha a kampány egyik fő üzenete a Fidesz szimbolikus intézkedéseinek megtartása; helyette „a magyar társadalmat egyre inkább tönkretevő szociális válságra kell választ adnunk.”

  5. „A nyugati identitáspolitikát nem engedhetjük beszivárogni a magyar ellenzéki politikába”

    - állítja Donáth az ötödik pontban, bár nem világos pontosan mire gondol, amikor arról ír, hogy bár a szexuális kisebbségek jogait fontos megvédeni, „a nyugati baloldaltól átvett, valódi érdekvédelem helyett szimbólumokra és szimbolikus kommunikációs csatározásokra épülő identitáspolitika a társadalmi többség megteremtésének valóságos akadálya.”

    Sőt: „a következő négy évben a teljes magyar ellenzéknek feladata, hogy ezt a terhet levesse magáról, és a magyar politikai gondolkodás történetéhez visszanyúlva, a magyar politikai hagyományokból táplálkozva alakítsa ki az uralkodó elittel szemben a nép hatalmára épülő ideológiáját és politikáját.”

  6. „A magyar vidék mindennapjaiban kell jelen lennünk”

    - írja Donáth, gyorsan aláhúzva, hogy nem elég „elmenni” vidékre, ott is kell maradni. Aztán néhány körmondatban kifejti, hogy hogyan is kell vidéken maradni, kopogtatni, és foglalkozni az emberekkel, közösséget szervezni, felvenni a harcot a helyi kiskirályokkal.

  7. „Kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon”

    - jelzi a pártelnök, miután bejutottak a parlamentbe, mert szerinte a hat ellenzéki párt is papíron ugyanazt az ellenzéki szavazótömböt képviseli, és a kampánynak is azért nem volt igazán éle, megfogható üzenete, „mert a legfontosabb döntésekhez hat párt, a miniszterelnök-jelölttel közösen pedig hét szereplő egyetértésére volt szükség.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.