A londoni Westminster Magistrates bíróság elrendelte a WikiLeaks alapítójának kiadatását az Egyesült Államoknak szerdán. Ezzel Julian Assange egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy bíróság elé állítsák kémkedés vádjával. A kiadatáshoz a szerdai ítéletet jóvá kell hagynia a brit kormánynak, egészen pontosan a Priti Patel belügyminiszternek, írja az Euronews. Ha ez megtörténik, még akkor is van lehetősége Assange jogi képviselőinek a fellebbezéshez.

A WikiLeaks oldalára 2010-ben és 2011-ben került ki több százezer dokumentum az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatban, illetve különféle diplomáciai üzenetváltások is. Ezek miatt az amerikai hatóságok 18 pontban, 17 esetben kémkedéssel, egy esetben pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolták meg Assange-t. Védői szerint akár 175 évet is kaphat.

Az ügyészség szerint Assange segített az amerikai védelmi elemzőnek, Chelsea Manningnek a dokumentumok megszerzésében. Assange tagadja, hogy együttműködött volna Manninggal a titkosított amerikai rendszer feltörésén, és állítása szerint semmiféle bizonyíték nincs arról, hogy bárki veszélybe került volna a megjelent dokumentumok miatt. Ügyvédei szerint az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak, és az amerikai kormány azért akarja elítélni Assange-t, mert a Wikileaks révén napvilágra kerültek információk az amerikaiak által elkövetett háborús bűnökről és emberi jogi visszaélésekről.