Több mint háromszáz* méter hosszú tömegsírt rögzített egy műhold Mariupol közelében

háború
2022 április 21., 19:20

Tömegsírt rögzített egy műhold az oroszok által megszállt, Mariupoltól húsz kilométerre fekvő Manhus faluban. A sírt a felvételek szerint március végén ásták ki. A március 19-i műholdképen még semmi sem volt látható, a következő, április 3-án készült képen viszont a területen már egy több mint háromszáz* méter hosszú árok és valószínűleg az ásáshoz használt gépek láthatók.

A Maxar Technologies 2022. április 3-án készült felvételén, az út mentén látható az a több mint harminc méter hosszú árok, ahova a gyanú szerint a mariupoli ostrom áldozatait temethették az oroszok. Az ároknak a Maxar március 19-én készült műholdképén még nincs nyoma.
photo_camera Új sírgödrök a manhusi temetőben a Maxar Technologies 2022. április 3-án készült műholdfelvételén. Fotó: MAXAR TECHNOLOGIES/via REUTERS
Az ugyanitt március 19-én rögzített műholdfelvételen még nem látszanak az új sírhantok, ez arra utal, hogy itt, a Mariupoltól húsz kilométernyire lévő faluban is tömeggyilkosságokat követtek el az orosz megszállók.
photo_camera Az ugyanitt március 19-én rögzített műholdfelvételen még nem látszik a több mint háromszáz* méter hosszú gödör. Mariupol polgármestere szerint itt, a várostól húsz kilométernyire lévő faluban ássák el a mariupoli ostrom áldozatait az orosz megszállók. Fotó: MAXAR TECHNOLOGIES/via REUTERS

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerint orosz teherautók holttesteket szedtek össze a kikötőváros utcáiról, és a közeli Manhus faluba szállították, majd titokban a település régi temetője melletti mezőn lévő tömegsírba dobták őket.

„A megszállók bizonyítékokat rejtegetnek bűneikről. A temető egy benzinkút közelében található, egy körút bal oldalán. Az oroszok hatalmas, harminc méter széles árkokat ástak. Ezekbe dobják be az embereket” – mondta.

A polgármester becslése szerint több mint 20 000 mariupoli lakost öltek meg azóta, hogy az orosz erők Vlagyimir Putyin inváziójának első napjaiban megtámadták a várost. A legtöbb holttestet mostanra eltávolították, néhányukat pedig mobil krematóriumokban égették el.

A Maxar Technologies műholdfelvétele a mariupoli Azovsztal acélgyárról, 2022. április 9-én. A várost védő ukrán erők maradéka az üzem területére húzódott vissza, és tart ki a végsőkig.
photo_camera A maxar Technologies műholdfelvétele a mariupoli Azovsztal acélgyárról, 2022. április 9-én. A várost védő ukrán erők maradéka az üzem területére húzódott vissza, és tart ki a végsőkig. Fotó: MAXAR TECHNOLOGIES/via REUTERS

Korábban Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója azt mondta, hogy az orosz katonák tömegesen temették el a halott mariupoli lakosokat a faluban. Andrjuscsenko szerint a város utcáin talált holttesteket az orosz csapatok először a város különböző ipari területeire viszik, ahol nagy hűtőkamrák találhatók, majd zsákokba csomagolják és tömegsírokba viszik őket.

"Pontos adatokat nem tudni, de akár több ezer holttest is lehet itt. De legalább tudjuk, hogy hova viszik őket…” Andrjuscsenko azt mondta, hogy eddig csak egy tömegsírról tudnak, de több is lehet.

Műholdfelvétel Bucsáról.
photo_camera Műholdfelvétel Bucsáról, ahol a város felszabadulása után a Szent András templom kertjében tártak fel tömegsírt. Fotó: -/AFP

Összehasonlításképpen a bucsai templomnál feltárt tömegsír tizennégy méter hosszú volt, ott hetven holttestet találtak. (The Guardian, Szabadság Rádió)

*Pontosítás: Cikkünk címében és szövegében eredetileg tévesen harminc méter hosszúnak írtuk le a háromszáz méter hosszú tömegsírt. Elnézést.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.