„Láttam folyamatában és egészen közelről a hatalom működését, és láttam annyit, hogy azt mondjam: Magyarországon jelenleg a parlamenti és már jelentős részben a parlamenten kívüli képviselői munkát is a kormány ellenőrzi. (...) Jelenleg Magyarország már nem demokrácia és nem jogállam, de továbbra is nagyon sok honfitársunk van, aki azt akarja, hogy az legyen — ez egy olyan alap, amin lehet építkezni. Ez a remény. A közösségszervezés, a társadalomba mélyen beivódott félelmek és fájdalmak komolyan vétele minden oldal részéről, az egymás szenvedéstörténeteinek mély megértése, a játékszabályok megváltoztatásának kikényszerítése mind fontos lépés a jó irányba. (...) Nem lehet úgy tenni, mintha demokratikus választáson maradt volna alul az egyik oldal” - írja hosszú, választás utáni összegző posztjában Szél Bernadett, korábbi független országgyűlési képviselő.

Szél Bernadett az elmúlt ciklusban:

• 471 kérdést és törvényjavaslatot adott be,
  
• 38-szor fordult az ombudsmanhoz alkotmányos jogokat érintő ügyekben,
  
• több száz adatkérést adott be,
  
• tucatnyi feljelentést tett és közérdekű adatpert indított,
  
• közel százszor látogatott különböző állami intézményekbe (kormányhivataloktól gyermekotthonokig).
  

Úgy látja, már a parlamenten kívüli ellenőrzési jogok egy jelentős részétől is megfosztották az ellenzéki képviselőket. Már intézménylátogatásra is korlátozott lehetőségek vannak, a vezetőik pedig vagy csak minisztériumi engedéllyel vagy egyáltalán nem nyilatkozhatnak.

Mint írja, az adatkérésekre 15 nap helyett másfél éve már csak 90 nap után válaszolnak a hatóságok, többnyire érdemi válasz nélkül, arra hivatkozva, hogy „semmilyen adatuk nincs”, és előfordult már többször, hogy vitatták az adatvédelmi hatóság döntését is. A volt képviselő szerint azért, mert a kormánynak a valóság a legnagyobb ellensége, a hozzá hasonlóan a parlamenten kívül dolgozó képviselők pedig „a rendszer számára lényegesen kockázatosabb munkát” végeznek, mint akik csupán a parlamentben dolgoznak.