Még egy utolsó remek GDP-adatot közölt hétfőn a KSH: kiderült, hogy 8,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2022 első három hónapjában. Az előző negyedévhez viszonyítva pedig 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.

Minden elemző legalább 7-9 százalék közötti növekedést jósolt, az általunk megkérdezett makrogazdasági szakember 7,3 százalékost várt. A Magyar Nemzeti Bankot képviselő Virág Barnabás pedig gyakorlatilag telibe találta: május 12-én beszélt arról, hogy szerinte a magyar gazdaság növekedési képessége erős, az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett, ebből kiindulva kedvezőek a kilátások, az egész évre 4 százalék körüli növekedés is "benne van a magyar gazdaságban".

Már ez gyanús lehetett. Hogyan lehetséges, hogy csak 4 százalékos lesz a 2022-es növekedés, ha az első három hónapban még 8,2 százalék volt? Nagyon félve és bátortalanul ugyan, de már elhangzik az elemzők szájából a technikai recesszió fogalma. A technikai recesszió azt jelenti, ha a negyedéves bázisú GDP-adat két, egymást követő negyedévben is negatív. Valamit előre sejt a Pénzügyminisztérium is, hiszen az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Program is csak 4,3 százalékos éves növekedést valószínűsít. Ez csak úgy jöhet ki, ha az év elején 8 százalék körüli GDP-adat kompenzálja majd az év második felében várható 0 százalék környéki teljesítményt.

Most minek lett köszönhető a 8,2 százalékos gazdasági növekedés? Ehhez emlékezni kell arra, hogy mi történt egy évvel ezelőtt. "Magyarország bruttó hazai terméke 2021 első negyedévében a nyers adatok szerint 2,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva" - közölte tavaly ilyenkor a KSH. Tehát tavaly az első negyedévében még a koronavírus-járvány negatív hatásai voltak tapasztalhatóak, és csak a következő három negyedévben indult be a gazdasági növekedés. A mostani 2022-es adat tehát még egy nagyon alacsony 2021-es bázissal versenyzett. Elég visszakeresni a tavalyi híreket: Orbán Viktor tavaly április 6-án jelentette be, hogy megvan a 2,5 millió beoltott Magyarországon, amit a kormányfő ismeretlen okból az újranyitás feltételének nevezett ki.

Tehát most egy olyan bázissal versenyzett a GDP-adat, amikor még zárva voltak például a fodrászok, és számos szolgáltatás is csak takarékon működött. A koronavírus ugyan 2022 első hónapjaiban is itt keringett, de ilyen szintű zárások már messze nem voltak érvényben. Nem véletlen, hogy a 2021 utolsó negyedévben kijött 7,2 százalékos bővülési adatról azt írtuk, hogy a GDP és a gazdaság remek, csak közben meghalt 30 ezer ember.

Az alacsony bázis mellett pedig a választási kampány segítette az utolsó remek GDP-adatot. Januártól márciusig a kormány csúcsra járatta a választás előtti osztogatást, a visszakapott szja és a kiosztott 13. havi nyugdíj pedig átmenetileg felpörgette a fogyasztást (bár az infláció hatása már látszik). A választásnak és az osztogatásnak azonban vége, míg az infláció velünk marad, ami pedig a fogyasztás visszaesésével szép lassan behúzza a féket a gazdaságban.

"Bár azt gondolom, hogy elkerülhetjük 2022-ben a technikai recessziót, csak egy hajszál választja el ezt a lehetőséget attól, hogy mégis legyen" - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a portfolio.hu-nak. Az általunk megkérdezett elemző sem tartotta kizártnak, hogy a várható költségvetési kiigazítás (megszorítás), a romló nemzetközi környezet és a július környékén tetőző infláció miatt beköszönt az év második felében a technikai recesszió. Éves összehasonlításban pedig még nehezebb lesz növekedni, mert szép lassan kikopik a rendszerből a járvány miatti kedvezően alacsony bázis. Talán nem véletlen, hogy kormányközeli politológusok is úgy fogalmaznak, hogy gazdaságra összpontosító kormányzásra készül az ötödik Orbán-kabinet.