„Nagy megtiszteltetés, hogy itt, a nemzet házában tudunk beszélgetni, és remélem, hogy ezután a beszélgetés után megtisztelnek a bizalmukkal” - kezdte beszédét a az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt Csák János leendő innovációs és kulturális miniszter.

Csák Power Point prezentációval készült az ülésre, ugyanazzal, amit előtte már a népjóléti bizottság meghallgatásán is bemutatott. (Ezt Sebők Éva momentumos képviselő ki is posztolta, azzal a kommentárral, hogy a Momentum nevében szeretnének neki felajánlani egy ingyenes Power Point továbbképzést, „mert ez már nekünk ciki”.) Filozofikus előadásban mondta el, milyen munkára kérte fel a miniszterelnök, mi lesz az ő feladata. Ennek az volt a lényege, hogy vannak „megkérdőjelezhetetlen és abszolút emberi jók”, mint a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly, ezek a „miértek”, és arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ehhez visszavezetni az embereket, a választ a „hogyanok” adják.

A hogyanok az eszközök - szakképzés, felsőoktatás, kultúra, családügy, innováció stb. -, ezek vannak az ő minisztériumában.

„Mi úgy fogjuk föl a technológiát, minden egyes részét, hogy azt támogatjuk, ami könnyíti és szebbé teszi az életünket” - mondta.

Szerinte ahol a felnőttek úgy érzik, nem olyan szép az életük, hogy továbbadják, ott a társadalmak összeomlanak, ez látszik a termékenységi mutatókban, ezért a kormányzatnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a családok minél stabilabban tudjanak működni, ne legyen teher a gyerekvállalás.

Beszélt a kulturális értékek megtartásának fontosságáról, az értékközösségek fenntartásáról is, amire hangsúlyt akar fektetni. „Ezt a feladatot kaptam én, ezt vállaltam el, ezért jöttem vissza a remeteségemből dolgozni.” A kollégáitól azt várja, hogy mindig meg tudják magyarázni, hogy az ő konkrét tettük hogyan járul hozzá ahhoz a jó élethez, amit az előadásában jellemzett.

Beszéde után a bizottság tagjai kérdezték a miniszterjelöltet.

A momentumos Tóth Endre felsőoktatási kérdéseket tett fel: Hogyan értékeli a modellváltás eddigi eredményeit? Tervezi-e a nem modellváltott intézményeknél is továbbvinni a folyamatot? Hogyan értékeli a Corvinus mint legrégebbi modellváltó intézmény eredményeit? Mit gondol az SZFE modellváltásáról, arról, hogy a diákok, oktatók egy része alternatív szerveződésbe, a Freeszfe Egyesületbe menekült emiatt? Mit gondol a Lex CEU-ról, folytatna-e tárgyalásokat, hogy a Bécsbe átvitt képzéseket hozzák vissza? Támogatja-e a Fudan Egyetem létrejöttét, és mik a kollégiumfejlesztési tervei?

Csák szerint amíg korábban az volt, hogy az EMMI-ben vagy a kulturális minisztérium „valami füstös hátsó szobájába mentek a rektorok és bazseváltak a főosztályvezetőnek, ennek-annak, és a kutya se tudta, hogy mi a mérce”, addig most az alapítványi egyetemek objektív mércék elé vannak állítva, mert az intézmény eredményességi listái alapján értékelik őket.

„Azzal, hogy gazdája lett az egyetemeknek, meghatározhatók azok az emberek, akik a karrierjükkel, a presztízsükkel felelnek azért, hogy mi az egyetem teljesítménye, az bevált. Még továbbmegyek, szerintem ez az egyetemi modellváltás az elmúlt 30 év egyik legsikeresebb modellváltása.”

A leendő innovációs miniszter szerint újabb egyetemeknél nincs tervben a modellváltás, mert a kormány tiszteletben tartja a szenátusok jogát, hogy kezdeményezik-e a folyamatot.

Az SZFE-n tudomása szerint tízszeres túljelentkezés van a hallgatók számában, minőségforradalmat lát, „elképesztő a tanári kar”, „nem látom be, hogy itt történt valami”. Azt mondta, ő csak a minőséget nézi, a kultúrharcból úgy gondolja, szerencséjére ki tudott maradni.

A CEU-kérdésre azt mondta, negyvenezer külföldi tanul most Magyarországon, ami jelent valamit, azzal pedig nem lát gondot, hogy egy, „a magyar törvényeket be nem tartó egyetem elmegy” innen.

A Fudanról azt mondta, keletre és nyugatra is nyitni kell, „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

Szabó Szabolcs arról kérdezte Csákot, hogyan szeretne békét teremteni a kultúrában, mert szerinte kulturkampfos időket élünk, illetve hogy hogyan tud ebben együttműködni Demeter Szilárddal, aki Szabó szerint nagyon önállónak tűnik.

Csák azt válaszolta, a minőség forradalmában hisz, „csakhogy én miniszter vagyok, nem akarom rányomni az esztétikai ízlésemet a kultúrára”. Bízik azokban az emberekben, akik a saját szakmájukban elértek bizonyos teljesítményt. A kulturkampftól szerinte már megszabadulhattunk volna, ha a megkeseredett, idősebb generációk nem húzzák be a fiatalokat ebbe a harcba.

Átlátható mérce szerint értékeli majd az embereket, senkit más véleménye alapján nem vált le és nem ültet be pozíciókba, mondta.

A szakképzésről azt mondta, jól fejlődik a terület, de szeretné, ha még több felnőtt venne részt ilyen képzéseken.

Hiller István filozófiaibb kérdést tett fel: szerinte izgalmas feladat a kultúra és innováció egy ernyő alá vonása, de kíváncsi rá, hogyan lehet ezt majd működtetni. Filozófiai választ is kapott: Csák szerint a világban az elválasztóvonal nem a jobb és baloldal között, a balliberálisok és a konzervatívok között van, hanem abban, hogy vannak, akik hisznek abszolút értékekben, és vannak, akik nem. Ő az abszolút, nem a relatív mércét fogja majd képviselni. Odüsszeuszként hajózik el a szirének szigete mellett, az árbochoz kötözteti magát és viaszt önt a fülébe, mondta.

Csák János kinevezését 12 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett támogatta a bizottság.