Bizottságról bizottságra járt szerdán Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben: az alaposan átszabott portfólióval megbízott miniszter délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén reagálhatott arra, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, majd a kulturális bizottság előtt beszélhetett arról, mit tervez kezdeni a belügy az oktatással, végül jött kora délután a népjóléti bizottság, ahol a szintén újonnan megkapott területtel, az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit adhatta elő.

A Belügyminisztérium már az előző ciklusban jóval nagyobb szerepet kapott az egészségügy irányításában, a koronavírus-járvány betörése után az események után kullogó Kásler Miklós vezette Emmi helyett kaptak meg feladatokat, míg az új kormányzati struktúrában már teljesen Pintér tárcája alá kerül majd a terület.

Pintér miniszterjelölti beszédében hangsúlyozta, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le, és a miniszter szerint ezt a folytonosságot biztosítja majd Rétvári Bence miniszterhelyettesként vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság megmaradó szerepe.

Majd szándékosan egy rendőri-katonai kifejezést behozva azt mondta, hogy törzsi vezetésre készül, azaz mindenki javaslataira és hozzájárulásaira szükség lesz az eredményes munkához, ugyanakkor ha döntés születik, azt onnantól mindenkinek a sajátjaként kell képviselnie. Kitért arra is, hogy a járvány idején, az Operatív Törzs társvezetőjeként már szerzett tapasztalatokat az egészségügy működéséről, de amióta kiderült, hogy a belügy alá kerülhet az egészségügy, furcsa kérdéseket kapott, ezért itt is megerősít: nem kíván gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni. Helyette szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy ez aztán jobb egészségügyi ellátáshoz vezessen.

Pintér ezután egy “érdekes statisztikát” vett elő, mely szerint Magyarországon a betegségben történő élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában. De van egy másik statisztika is: az egészségben eltöltött idő lényegesen alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A belügyminiszter szerint ebből kétféle következtetést lehet levonni: ha az első adatra figyelünk, akkor mondhatjuk azt, hogy az egészségügy nagyjából hasonló színvonalon van nálunk, mint a nyugati országokban. De a második adat azt mutatja, hogy nem teljesít megfelelően a magyar egészségügy abban, hogy az egészséges élethosszt növelni tudjuk. A magyar nőknél 7-10 év a különbség a nyugati nőkhöz képest, a férfiaknál meg annyival magasabb, hogy Pintér a felső határt inkább nem is merte kimondani.

Szerinte ezen javítani kell a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével, de szükség lesz a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködésére is. A belügyminiszter külön kiemelte, hogy bár a férfiaknál már csökken, a nőknél még mindig nő a dohányosok aránya, és hasonló statisztikák vannak az alkoholfogyasztásról is.

Pintér a terveiről nem mondott sok konkrétumot, a járvány során megszerzett tapasztalatok kérdése szinte egyáltalán nem került szóba, de azt hangsúlyozta, hogy az irányítási és a felelősségi szabályok átláthatósága a cél, és az Emmi által elkezdett nemzeti egészségügyi programot folytatják. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, amit a járvány alatt, villámgyorsan fogadott el a parlament, Pintér szerint jól vizsgázott, és az orvosok, orvosvezetők is támogatták, ugyanakkor a szakdolgozók és diplomás szakdolgozók terén van még mit javítani, ezért itt további tárgyalásokat terveznek.

A belügyminiszter kiemelte azt is, hogy a hálapénz kivezetése megtörtént ugyan, de sokan nem veszik figyelembe a jogszabályt, van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a szabályokat. Velük szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Pintér huszonpár perces beszédében legtöbbet az átláthatóság növelését és a hatékonyság növelését emlegette: ehhez az intézményi gazdálkodás, a források felhasználásának ellenőrzését tervezik javítani, és emellett nagyobb hangsúly jutna a szervezetek és az orvosok munkájának minősítésére is.

A belügyminiszter bedobott még röviden pár elképzelést, például hogy

• az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
• az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
• a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
• a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
• fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
• a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A népjóléti bizottságban ülő képviselők kérdései után Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.

Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről. Az azonban biztos, hogy ehhez szükség lesz arra, hogy az alapellátásban résztvevő összes orvos kötelezően kapcsolódjon az EESZT-hez, hogy az egységes informatikai rendszeren keresztül egységes adatokat lássanak mindenhonnan.

Az informatikai központosítás és fejlesztés amúgy is nagyon hangsúlyos eleme volt Pintér beszámolójának, ahogy a statisztikai adatok megtisztítása is: jelenleg a különféle állami szervek és rendszerek mást mondanak arról, hogy hány orvos praktizál Magyarországon.

Pintér célja, hogy a belügyminisztériumon belül megszervezzék a lehetőségét annak, hogy a háziorvosok, a kórházi orvosok és a kutatók a lehető legjobb háttérhez férhessenek hozzá, és a továbbképzésben pedig elérhetőek legyenek a legújabb, legjobb kutatási eredmények mindenki számára.

A miniszter itt is megismételte, amit a pedagógusbérekkel kapcsolatban elmondott korábban: nem fog ígérni semmit a béremelésről, mert azt biztosan be is tudja tartani, ugyanakkor azt tudja, hogy erre a területre jelentős mértékben tervez odafigyelni a kormány.