A Parlament kulturális bizottsága hallgatta meg ma Pintér Sándort, a mindenkori Orbán-kormány örökös belügyminiszterét. Az EMMI megszűnésével az ő felügyelete alá kerül a következő ciklusban a közoktatás. A meghallgatáson óvatos, diplomatikus beszédet tartott, tartózkodott attól, hogy konkrét ígéreteket tegyen.

Pintér azt mondta, a már lerakott alapokon építkezik tovább, a miniszterhelyettese Rétvári Bence lesz, az oktatási területekért Maruzsa Zoltán felel majd államtitkárként.

Pintér hozzáállását az oktatásügyhöz könnyű néhány címszóban összefoglalni, ezeket a bizottsági meghallgatás alatt többször hangoztatta: rend, fegyelem, minőség, teljesítmény. Úgy gondolja, az oktatásban a szervezéssel tud segíteni, ebben jár élen a Belügyminisztérium.

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” - mondta Pintér, ezért fontosnak tartja ennek biztosítását. Továbbfejlesztené az iskolaőr-rendszert, elmondása szerint több mint 100 iskola kérte, hogy náluk is legyenek iskolaőrök, miután - Pintér elmondása szerint - azt látták, hogy a jelenlétük segíti az oktatást. Elmondta, dolgozni kell az iskolai erőszak visszaszorításán, az iskolarendőrség mellett a kábítószer-ellenes programokra fognak hangsúlyt fektetni.

Beszélt arról, hogy modernizációs folyamatot szeretne végrehajtani az iskolákban, ami elsősorban az informatikai rendszerek fejlesztését jelenti majd.

Hangsúlyozta, hogy kész a bizottság javaslatainak figyelembe vételére, konkrét elképzeléseket is vár tőlük. Amelyekről úgy gondolják, hogy megvalósíthatóak és eredmény fűződik hozzájuk, azokat készek alkalmazni. Ígérte, mindenkinek egyértelmű választ adnak majd, hogy tudják-e támogatni az adott javaslatot.

A belügyminiszter szerint a terület jó helyzetben van, mert a következő ciklusban jelentős uniós forrásokra számíthatnak, erre támaszkodni is akarnak. Infrastrukturális fejlesztésekre, tornacsarnokok, tanuszodák építésére és az oktatási intézmények felújítására szeretnének költeni.

„A nemzeti alaptanterv adott” - mondta a belügyminiszter. A jelenlegi NAT 2020-ban jelent meg, Pintér elmondása szerint amíg nem ismerik mélyebben az eredményeit, nem kíván változtatni rajta.

„Fő célkitűzésünk, hogy használható tudást adjunk” - közölte. Úgy gondolja, olyan tudást kell adni a gyerekeknek, amivel az Európai Unió élmezőnyébe vezetik Magyarországot.

Ebben fontos a nyelvi kompetenciák erősítése is, amiről a belügyminiszter azt mondta, hogy mivel az idegennyelv-oktatásban nem sikerült elérni a megfogalmazott célokat, újra meg kell fogalmazni ezeket, és megfelelő eszközöket kell találni hozzájuk. Ezért folytatják például a külföldi nyelvtanulási programot (ami a covid miatt igazból el sem indult).

Pintér szerint látható egy kettősség a magyar fiatalok eredményeiben: a PISA-felmérésből az látszik, hogy nem teljesítenek túl jól a tanulók, viszont a nemzetközi diákversenyeken gyakran sikeresek az oda eljutó magyar diákok. A belügyminiszter ezt az ellentétet szeretné feloldani.

Szeretne hangsúlyt helyezni a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra, ezt szerinte a későbbiekben be kell illeszteni ezekbe a felmérésekbe. „Lehet, hogy akinek a kézügyessége kiváló, nem biztos, hogy a kémiai képletekkel is száz százalékig tisztában kell lennie”.

Beszéde után kérdezhettek is Pintértől a kulturális bizottság tagjai, két-két percben.

„Engedje meg, hogy részvétet nyilvánítsak, vagy nem is tudom, gratuláljak ehhez a területhez” - kezdte Kunhalmi Ágnes. Elmondta, szerinte az oktatás nemcsak a rendről szól, hanem a pedagógiáról is. Úgy gondolja, a rendet valóban meg kell őrizni, de szerinte ezt néha a megválasztott vezetők is megbontják: az oktatás problémái a kormány által okozott fejetlenségre, a sokszori átszervezésre vezethetőek vissza.

Arról kérdezte Pintért, jónak látja-e, hogy jelenleg az oktatás szét van darabolva - a szakképzés és a felsőoktatás más minisztérium alá tartozik, mint a közoktatás -, illetve megkérdezte, hogy hogyan tervezik vonzóvá tenni a pedagógusi pályát, mekkora béremelést kíván végrehajtani.

Ellenzéki oldalról több olyan kérdés is jött, amely a pedagógusszervezetek és a tanártársadalom régóta hangoztatott problémáira, kritikáira reflektált: az alacsony bérekre, a tanárhiányra, a szakma presztízsének csökkenésére. Megkérdezték, megfelelőnek tartja-e a jelenlegi tankerületi rendszert, illetve hogy mit gondol a sztrájkról és a polgári engedetlenségről. Számítaniuk kell-e a pedagógusoknak a sztrájkjoguk újbóli korlátozására? Milyen lépéseket tesz majd a kormány az iskolákban tapasztalható esélyegyenlőtlenség felszámolására?

Szabó Szabolcs arra kérte Pintért, hogy a két, korábban említett képessége, a szervezés és a rend fenntartása mellett „egy harmadik, jó képességét is használja”, az érdekérvényesítést. „Azt látjuk a Belügyminisztériumban, hogy ha forrást kell szerezni, akkor nagyon hatékony tud lenni. Azt kérném, hogy próbáljon meg az oktatás ügyének is sok forrást szerezni”.

Pintér válaszában azt mondta, a kérdésekből is úgy érzi, támogató alapú együttműködést tudnak kialakítani a bizottsággal. „A feltett kérdések azokat a célkitűzéseket vetítik előre, amelyeket szeretnénk megvalósítani.”

„A rend az alapja mindennek” - mondta Kunhalmi Ágnesnek. Azt mondta, ő a szervezési munkát tudja hozzárakni a megvalósításhoz, a feladatok egyértelmű meghatározását, ezek végrehajtásának ellenőrzését és minősítését. A terület pedagógiai részében kollégái segítségére támaszkodik majd. Megismételte, a célkitűzés az, hogy az EU élmezőnyében végezzenek a magyar diákok.

A pedagógusbérekről azt mondta, egyértelmű számára, hogy javítani kell rajtuk, „viszont az is egyértelmű a számomra, - sajnálatos módon -, hogy ez nem elhatározás kérdése, hanem az ország gazdasági helyzete fogja meghatározni”. Ha ez romlani fog, ő nem fog tudni ígérni bármit ezen a területen.

Reflektált Szabó Szabolcs mondatára is, hogy jó az érdekérvényesítő képessége a rendőrség irányába. „Hozzá kell tegyem, hogy ha megnézzük a rendőrséget és a rendőrök fizetését, jó a szervezettségük, jó a teljesítményük, meg egyebek, de nem sokkal előzik meg a pedagógusokat.”

„Nem ígérek semmit, és azt betartom” - mondta a tanárbérekről, de hozzátette, figyelembe veszik a célkitűzések megvalósítását.

A polgári engedetlenségről azt mondta, jogot is végzett, de „nem ismeri ezt a kifejezést a magyar jogrendben”, ezért nem tudja elismerni.

Felidézte, hogy a polgári engedetlenség Gandhitól származik, „ahol egy teljes indiai nemzetnek az elnyomók elleni fegyvertelen lázadását próbálta meg ezzel valamilyen módon érvényre juttatni”. Azt gondolja, nem vagyunk olyan súlyos helyzetben, hogy egy ilyen polgári engedetlenségre szükség volna. Az „egyszemélyes polgári engedetlenség” szerinte nem lehet megfogalmazható, nem része a jogrendnek, így nem is fogadható el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Beszélt arról is, hogy esélyegyenlőséget szeretne megteremteni az oktatásban, a korai szegregációt szeretné megszüntetni.

„Ne felejtsünk el egy dolgot: a társadalmi presztízst nem mindig az anyagi támogatás határozza meg” - mondta a pedagóguspálya megbecsültségével kapcsolatban. Saját példát hozott: elmondta, hogy 1998-ban, amikor először lett belügyminiszter, a rendőrség társadalmi presztízse nagyon alacsony volt, ez azonban mára - főleg 2010-től - odáig jutott, hogy „a társadalomban ma a legelismertebb terület a Belügyminisztérium irányítása alatt álló hivatásos állomány”, ezt közvélemény-kutatások bizonyítják. „És a társadalmi presztízsre nem lehet azt mondani, hogy kiemelt fizetést kaptak a rendőrök”, hiszen kicsivel vannak a pedagógusok fölött. Szerinte a társadalmi presztízs eléréséhez kell a tanári kar tevékenysége, sikerei és a gyerekek sikerei.

„Mindent meg fogok tenni az érdekérvényesítés területén, a társadalmi elvárásoknak és a lehetőségeknek a figyelembevételével. Ismerem a fizetéseit a tanári karnak, és vannak is elképzeléseink ennek a javítására, de ígérni továbbra sem ígérek semmit.”

A beszéd és a kérdések után szavaztak a miniszterjelölt alkalmasságáról, a bizottság 12-5 arányban támogatta.