A hvg.hu kérdésére, hogy tavaly összesen hány igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket, az Igazságügyi Minisztérium nem adta ki az információkat, mondván, hogy nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, az pedig minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket. A hvg.hu Varga Judit tárcájának idén február 18-án küldött közérdekű adatigénylésében ezeket kérdezte:

• 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál?
• A 2021-es fenti, megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hány darabot írt alá Völner Pál államtitkár, hány darabot írt alá Répássy Róbert államtitkár, és hány darabot írt alá más minisztériumi tisztviselő?
• 2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?

A három kérdés közül egyre sem kaptak választ, az alapesetben 15 napos törvényi válaszadási határidőt 90 napra nyújtották a május 31-ével amúgy megszűnő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre és a tárcának azzal összefüggő feladataira hivatkozva (a parlament ma módosítja az Alaptörvényt, hogy a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva meg lehessen hosszabbítani).

Mindössze egyetlen, amúgy nem is kért számadatot kaptak a válaszban, miszerint:

„2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván.”

A lap szerint az, hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért fontos kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. Tavaly júliusban pedig Varga maga nyilatkozott úgy a Telex kérdésére, hogy ő személy szerint adott-e engedélyt a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerinti újságírók és Orbán Viktorral és a kormánnyal kritikus személyek megfigyelésére, hogy: „az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja”.

Később, a Pegasus-ügyben elkészített jelentésben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény “kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására“. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a “kiadmányozási jogot” a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.