Valószerűtlen látvány fogad minket, amikor megérkezünk a Rákospalota kertvárosi részének, az úgynevezett Újfalunak a szélén lévő Lidl parkolója mellé:

egy hatalmas mező, pipacsokkal borítva.

Hamar kiderül, hogy nemcsak a budapesti mezőkön edzett szemem tartja különlegesnek a látványt, a térd fölé érő virágok között sétáló középkorú férfitól megtudjuk, hogy ő vállalkozóként sokat járja az országot, de ekkora egybefüggő pipacsmezőt nem nagyon látott még. „Mindenhol gondoltam, csak Pesten nem” – mondja.

Mert hiába látogattunk oda a létező legkevésbé mezőjáróbarát időpontban, azaz hétfő kora délután, a rétre folyamatosan érkeznek az emberek. Vannak, akik az autóból látják meg a vöröslő virágtengert, és megállnak körbenézni, mások pedig ismerősöktől hallottak a különleges jelenségről, és ezután döntöttek a látogatás mellett.

A pipacsokba boruló rét még a helyieket is meglepte, ez ugyanis emberemlékezet óta az első év, amikor ilyesmi történik itt. A nagyobb földdarab egykori TSZ-föld, a rendszerváltás után is sokáig mezőgazdasági területként használták, még látni is itt-ott a korábbi évek búzatermesztésének maradványnövényeit, de pár éve parlagon van, és az idei évre behordta a szél a pipacsmagokat, a jelek szerint rendkívül sikeresen.