Legitimek a finn és a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban felhozott török biztonsági aggályok - közölte vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Finnországban tett látogatásán.

"Ezek legitim aggályok. Terrorizmussal és fegyverexporttal kapcsolatos kérdések" - mondta a NATO-főtitkár a Sauli Niinistö finn elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a finn államfő Naantaliban található nyári rezidenciáján.

Svédország és Finnország az oroszok által indított, Ukrajna elleni háború hatására múlt hónapban jelezte, hogy csatlakozna a védelmi szövetséghez, ugyanakkor a török államfő, Recep Tayyip Edrogan közölte, hogy készek megvétózni a két északi ország csatlakozását, mert szerintük a két ország befogad kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.

"Észben kell tartanunk, hogy Türkiye szenvedte a legtöbb terrortámadást a NATO-szövetségesek közül" - hívta fel a figyelmet Stoltenberg. Hozzátette, hogy a felek közötti egyeztetések tovább zajlanak, bár nem nyilatkozott az esetleges eddigi eredményekről. A NATO főtitkára már a török kormány által kezdeményezett új nevén, Türkiyeként hivatkozott az országra.

"A madridi csúcs sosem lett határidőként megszabva" - jelentette ki Stoltenberg a NATO június végén a spanyol fővárosban megrendezendő tanácskozására utalva.
Svédország és Finnország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajnában indított orosz hadművelet nyomán. Törökország azonban ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). (MTI, Reuters)