Azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a becslések szerint mintegy 20 ezer ukrán menekülhetett el Georgiába (Grúziába). Közülük sokan Oroszország felől, a Kazbek-hegyi átkelőn át érkeztek meg az országba, és sokan számoltak be hasonló hányattatásokról és megalázó eljárásokról, melyeket út közben tapasztaltak.

Sokan azért voltak kénytelenek Oroszország felé menekülni, mert az orosz hadsereg tűz alá vette az Ukrajna keleti felében lévő városaikat, és sokszor az egyetlen felkínált kivezető út a szakadár oroszpárti erők által ellenőrzött területek felé vezetett.

A Grúziába végül eljutó ukránok beszámolóit a Guardian idézi, eszerint sokan közülük úgynevezett szűrőtáborokba kerültek, ahol kihallgatták őket, felvették az adataikat és átvizsgálták a telefonjaikat. A férfiakat ezekben a táborokban levetkőztetik, olyan tetoválásokat keresnek rajtuk, amely köthető lehet valamelyik ukrán nacionalista szervezethez. Mindenkit kikérdeznek arról is, hogy van-e hozzátartozójuk, aki az ukrán seregben harcol.

A lapnak nyilatkozott a 60 éves Olena is, aki Mariupolból menekült el, és aki már három hete volt a táborban, mire kihallgatták. Mint mondja, a táborban fázott, a földön aludt, keveset kaptak enni. Kihallgatásán aztán egy orosz férfi levetkőztette, és közölte, hogy a könyökén lévő sebek lehetnek attól is, hogy a nő mesterlövész. De a beszámolója alapján ő még jobban járt a nyilvánvalóan abszurd és megalázó eljárással: mint elmondta, látta, ahogy a szomszéd asztalnál ülő férfi gyűrűjén felfedezték az ukrán címert. Őt négy őr verte össze gumibotokkal, majd kabát nélkül kidobták az épület elé, ahol fagypont alatti hőmérséklet volt.

Hasonló táborok az oroszpárti szakadárok által ellenőrzött donyecki területeken számos helyen előfordulnak, és az ostrom alá vont városokból humanitárius folyosókon kimenekített ukrán civilek sokszor tudtukon kívül érkeztek meg ezekbe a táborokba,. Volt olyan is, akinek azt ígérték, hogy ukrán ellenőrzésű városba szállítják majd őket, de végül a buszuk ide futott be.

Ezek a táborok közintézmények épületeiben nyíltak meg, és valaki vagy "átmegy" a szűrésen, és ekkor kap egy pecsétes papírt, amivel továbbmehet, vagy pedig benntartják hosszabb időre, további kihallgatásokra.

A beszámolók eltérnek abban, hogy kinek mennyi időt kellett a táborban töltenie: volt, akit már pár nappal az érkezte után kihallgattak, míg más arról mesélt, hogy közel egy hónapot várt, mire sor került rá. Volt olyan is, aki kilenchónapos terhes feleségével érkezett, őket nagyon gyorsan átengedték. A férfi szerint elég volt annyi, hogy azt mondták, Oroszországba szeretnének új életet kezdeni.