A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette

- olvasható a közleményben.

Tavaly júliusban a Forbidden Stories francia nonprofit újságíró-szervezet által vezetett együttműködés, a Pegasus-projekt kiszivárgott anyagok alapján arra jutott, hogy Magyarországon több ember potenciális célpont volt, mielőtt az izraeli NSO Group által értékesített, kifinomult kémprogrammal, a Pegasusszal hackelni próbáltak. Több esetben törvényszéki elemzés erősítette meg, hogy a digitális eszközöket megfertőzték a Pegasusszal. Tavaly az adatvédelmi hatóság hónapokig vizsgálta a Pegasus-botrányt, és mindent rendben találtak. Viszont feljelentést tettek, mert elképzelhetőnek tartották, hogy bűncselekmény történt a megcélzott telefonszámok kiszivárgásakor.

Bár a Pegasust elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztették ki, a Direkt36 cikkeiből kiderült, hogy magyar újságírók, üzletemberek telefonjain is megtalálták a szoftver nyomait. A Pegasus egy olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.

Az ügyészség közleményében most azt írják:

„a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz.

Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak.

Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.

A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.

A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.

A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt.”