Egy hónap telt el azóta, hogy az Azovsztal üzem utolsó ukrán védői is megadták magukat, és Mariupol városa teljesen orosz kézre került. A háború előtt 500 ezres, nagyrészt orosz anyanyelvűek lakta városban mostanra 90-100 ezer polgári lakos maradt. Akiket a hivatalos orosz álláspont szerint felszabadítottak a náci uralom alól. Bár a városban alig van áram, telefon és internet, a kommunikáció teljesen nem szakadt meg, így sok forrásból lehet képet alkotni arról, hogy mit jelent ez a felszabadulás a helyi civil lakosság számára.

A legfontosabb az információs háború

A várost a hatalomátvétel óta elhagyók egyöntetű beszámolói szerint az új orosz hatalom első intézkedése a halottak eltemetése, a minimális egészségügyi ellátás megteremtése vagy az alapvető közsszolgáltatások visszaállítása helyett az volt, hogy úgynevezett „mobil információs egységek” lepték el a várost. Ezek olyan telekommunikációs eszközökkel megpakolt furgonok vagy teherautók, amikre kívülről nagy méretű képernyőket rögzítettek. A képernyőkön az orosz állami tévé propagandaműsorai futnak folyamatosan.