„Amikor lemondtam a MOL-elnökségről 2000-ben, akkor volt egy nagy vitám egy fiatalemberrel, aki akkor volt a kormányfő. Orbán Viktornak hívták. Szakmai vitánk volt. Ez egy féléves folyamat volt. Megpróbáltuk tisztázni, nem sikerült. Lemondtam. A MOL-os kollégáim azt mondták, János, elhamarkodottan döntöttél, itt kellett volna maradnod, harcolni kellett volna. Azt válaszoltam, ha megkötöttem volna a kompromisszumot, a dealeket, akkor az már nem én lettem volna.” Ilyen szokatlan történeteket is megosztott a hallgatósággal Csák János a budai MCC Scruton kávézóban kedd este.

A szakításba torkolló konfliktus óta eltelt 22 év. Orbán Viktor és az üzletember, közgazdász, diplomata sokak meglepetésére ismét összeálltak. Csák János korábban volt a Matáv és a Westel pénzügyi igazgatója, a MOL-csoport elnöke, bankigazgató, londoni nagykövet, egyetemi oktató, a Bank of China igazgatótanácsának tagja, beszállt a Helikon kiadóba és a Heti Válaszba is. Most pedig elvállalta, hogy miniszterként felügyeli a kultúrát, az innovációt és az oktatás egy jelentős részét az ötödik Orbán-kormányban.

Az elmúlt évek a kultúrharc, a kulturális térhódítás, sőt a kulturális forradalom jegyében teltek. 2018-ban Orbán Viktor Tusványoson ezt úgy fogalmazta meg, hogy „kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert”. Ennek állomásai a média elfoglalásától kezdve az egyetemek kiszervezésén, bedarálásán át az MTA átalakításán keresztül egészen a Kásler-kör kreatív magyarságkutatásig ismeretesek. Nem is csoda, hogy elképesztően sokan voltak kíváncsiak, hogy egy olyan régi vágású, a Fidesztől és a kormányfőtől aránylag független, konzervatív ember, mit tervez egy ilyen vérzivataros területtel.

Tehát: hova tovább kulturkampf?

A filozófus manager

Fixre vehető, hogy Csák János színfoltja lesz az új magyar kormánynak. Már csak azért is, mert láthatóan alkatilag képtelen arra, hogy a Rogán Antal agyhalál-gyárában kifőzött, bemért és targetált óriásplakát-üzeneteket mantrázza. Olyan embert képzeljen el a kedves olvasó, aki a konkrét és egyszerű kérdésekre – például, hogy miért vállalta el a miniszterséget – görög vagy éppen keleti filozófusok bölcseleteivel, esetleg egy Vörösmarty-, Babits-idézettel felel. A komplex kérdésekre pedig előhúz egy egzakt grafikont, rajta egy tizedesre lebontott számmal. Csák előadásában folyamatosan elegyedett az elszállós, lila ködös gondolkodás és a szigorú, angolszász manager-szemlélet. Sorosozás, brüsszelezés, háttérhatalmazás, libernyákozás, LMBTQ-zás helyett ilyen gondolatok sorjáztak: