Kedden este Kasselben, a Documenta nemzetközi kortárs kiállításon fújolás, füttyögés és tapsolás közepette a szervezők eltávolították az indonéz Taring Padi művészcsoport „People's Justice” (Népi igazságszolgáltatás) című festményét. Már a kiállítás megnyitó napján, szombaton elkezdtek tiltakozni a kép miatt az emberek, a felháborodás pedig egyre nagyobb méreteket öltött. Emiatt hétfőn fekete lepellel csak letakarták és magyarázattal látták el a festményt, de végül teljesen leszedték.

A Taring Padi képén több antiszemita motívum is látható volt: például egy disznóarcú alak Dávid-csillagos sállal és Moszad feliratú sisakban, illetve egy ortodox zsidókra emlékeztető, pajeszes figura, akinek a fekete kalapján az SS felirat szerepelt, agyarai voltak, és vérben forgó szemei.

Claudia Roth német kulturális államtitkár azt nyilatkozta, hogy „a műtárgy eltávolítása időszerű volt, és csak az első lépés... továbbiaknak kell következniük.” Ugyanakkor feltette a kérdést, hogyan történhetett meg egyáltalán, hogy „ezt az antiszemita figurális elemeket tartalmazó festményt elhelyezték”.

„Antiszemita ábrázolásoknak nem lehet helyük Németországban, még egy világméretű művészeti kiállításon sem” - közölte Sabine Schormann, a Documenta igazgatója kedden, a kép eltávolításakor. Eközben az Alsó-Szászországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a hírek szerint Schormann lemondását követeli. Izrael németországi nagykövetsége „megdöbbenéssel fogadta a kiállításon nyilvánosan megjelenített antiszemita elemeket”, és kijelentette, hogy azok egy része „a Göbbels és gorillái által a német történelem sötét időszakaiban használt propagandára emlékeztet.”

A képet a szintén indonéz vendégkurátor-csoport, a Ruangrupa hozta a kiállításra, akiknek egyes vélemények szerint túlságosan nagy szabadságot adtak a szervezők. A Ruangrupa elnézést kért, amiért nem ismerték fel installálás előtt az antiszemita elemeket, és bocsánatot kértek a Taring Padi tagjai is az okozott sérelemért. Azt mondták, a mű „semmilyen módon nem állt kapcsolatban az antiszemitizmussal”, hanem „a militarizmus és a Suharto 32 éves indonéziai katonai diktatúrája alatt tapasztalt erőszak elleni kampány része volt”.

Kassel polgármestere, Christian Geselle azt mondta, szégyelli az incidenst, aminek „nem lett volna szabad megtörténnie”. (Deutsche Welle)