Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze a tavalyi nyarat javarészt a méhlegelők körül mesterségesen generált "vitával" töltötte. A Főkert tavaly kezdett projektjének lényege, hogy bizonyos zöldterületeken hagyják kibontakozni a természetet: nem nyírják tövig a gyepet, hagyják burjánzani a természetes növényzetet, persze kigyomlálva belőle a kártevőket. A cél, hogy így idővel a természet maga szelektálja ki azt a növényállományt, ami képes elviselni Budapest egyre vadabb nyári klímáját, és idővel akár bolti forgalomba is lehetne hozni egy Budapest-magkeveréket olyan növények magjaival, amelyek bizonyítottan város- és klímaállók.

A harc még hosszú lesz. Bardóczi most a Facebookon két képpel szemléltette, mekkora különbséget eredményez a vegetáció állapotában, ha a természetet hagyják egy kicsit természetesnek maradni.

Az első képen magasabbra hagyták a gyepet, amiben így vadvirágok is nyílnak. De mindenekelőtt zöldell minden, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a magas gyep csapdába ejti a hajnali harmatot, ezzel egyrészt saját vízutánpótlását is biztosítva, másrészt párologtató területként a környezetet is hűtve. A másik - ugyanabban az utcában készült - felvételen a tövig lenyírt gyep nem képes csapdába ejteni a harmatot, így az napkeltekor se perc alatt elpárolog. Így se hűtést nem biztosít, se vízutánpótlást, ezért itt már június végén, az első kánikulai hét legelején teljesen kiégett a gyep és a talaj. "Az utóbbiról gondolják sokan: így van rend" - írta lakonikusan Bardóczi.