Surányi György: Az MNB nemhogy másfél évre, de két hónapra sem lát előre

gazdaság
2022 július 08., 14:29

Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is, mondta Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek adott interjúban.

Az interjú fontosabb állításai:

  • A monetáris tanács június végi 0,5 százalékpontos alapkamat-emelése nem volt elég, hogy tartósan olyan forintárfolyam alakuljon ki, amelyik az inflációt érdemben mérsékli.
  • Az alapkamatnak monetáris funkciója érdemben nem maradt, szerepe a kommunikációban a félrevezetésre redukálódott: azt hirdették, hogy a jegybank nem emelt kamatot, holott 2021-ben többször is úgy emelte az effektív kamatot, hogy kifelé, a laikusokat, a politikusokat, a közvéleményt félrevezetve azt hirdették, mintha nem tettek volna ilyet.
  • Az MNB nemhogy másfél évre, de két hónapra sem lát előre, havonta tolják feljebb az infláció tetőzésének várható időpontját és szintjét.
  • Az MNB vezetése évekig azt a teljesen téves üzenetet küldte a piacnak, hogy nem érdekli az árfolyam, a kormánnyal együtt 2020 tavaszáig tudatosan is gyengítették a forintot.
  • Magyarországon a járvány, és a gazdaság leállítása 2020-ban átmenetileg tompította az áremelkedés ütemét, de amint a korlátozások elmúltak, visszaállt a gyorsuló trend.
  • Az inflációt kétszer szenvedjük meg: egyrészt a kereskedők az árstop betartásával más termékek árait emelik meg, amikor pedig végre felszabadítják a befagyasztott árakat, azok is az egekbe szállnak.
  • Az árstop nem alkalmas arra, hogy a gazdaság, a társadalom alkalmazkodjon a megváltozott árarányokhoz: spóroljon a benzinnel, mérsékelje a karbonszennyezést, kedvezőbb lenne, ha havonta küldenének egy-egy csekket a költségvetésből a rászorulóknak.
  • A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny- és gazdaságellenes, ráadásul erőteljesen inflációs hatású. Az árbefagyasztásokat is figyelembe véve 16 százalék az infláció, ebből 7-8 százalékot a hazai gazdaság-, a jövedelem- és a monetáris politika hozott össze, a többi nem rajtunk múlik, kívülről jön, nem lehet elkerülni.
  • Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét annál nagyobb ára lesz: növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.