"A most kiesőket nem éri jelentős hátrány, de alapvetően beterelődnek egy másik adónembe, aminek az ellenőrzése jóval egyszerűbb lesz állami oldalról" - magyarázta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kisadózók tételes adója, a kata módosítására kivételes sürgősségi eljárással beterjeszetett javaslatról. Parragh volt az, aki az új kormány megalakulása után a kata szabályainak módosítását követelte. Bár akkor július-augusztusi módosításról beszélt, most azt mondta, hogy az átalakítás, illetve annak szeptemberi bevezetése "kissé erőteljes lett".

Parragh amúgy azzal indokolta a felvetését, hogy a kata "fenntarthatatlanná" vált, szerinte azt a vállalkozások trükközésre használták, mert így "kedvezményesen kerülhették ki" a közteherviselést. A kata szabályaival valóban vissza is lehetett élni, munkáltatók sora kényszerített "vállalkozásba" olyanokat, akik ténylegesen munkaviszonyban dolgoztak. Ennek kiszűrésére amúgy volt mód, a kata szabályainak korábbi módosításával például három millió forintban maximálták az egyetlen kifizetőtől egy évben a kata szabályai alapján beszedhető bevételt.

A módosítással ugyanakkor a taxisok kivételével a jövőben a katás vállalkozások csak magánszemélyektől szedhetnének be pénzt. Ami életszerűtlen, számos jogszerűen katázó vállalkozónak lehetnek üzleti kapcsolatai nem valós személyekkel, más vállalkozások alvállalkozójaként, vagy akár csak intézményeknek szolgáltató vállalkozásként.

Parragh amúgy, aki kamarai elnökként elvben érdekvédőként kéne eljárjon, a világgazdaságnak arról beszélt, hogy a "magyar találékony", lesznek ötletek és tippek az új szabályok kijátszására is. De arról is beszélt, hogy az MKIK az új szabályok januári bevezetése mellett érvelt, mert "szerintünk az év közbeni átállás mindig többet visz, mint amennyit hoz". Ugyanakkor szerinte ősz elejére a szükséges adminisztráció "minden további nélkül elvégezhető, a könyvelők egy perc alatt eleget tudnak tenni különösebb költségvonzat nélkül".

UPDATE 10:30: Egy adószakértő olvasónk tájékoztatása szerint pedig Parragh vélelmével szemben a katázás felszámolásával járó adminisztráció közel sem egy percnyi munka, és igenis van költségvonzata is. A jelen állás szerint, ha a törvénjavaslatot változatlan formában fogadják el, Ez igen komoly terheket ró több százezer emberre, mert egy adószakértő olvasónk szerint a katából kikerülő társaságoknak (jellemzően Bt-k), ügyvédi irodáknak szeptember 1-re nyitómérleget és nyitóvagyonleltárt kell készíteniük, amit aztán nem ingyen dolgozó könyvvizsgálóval is hitelesíttetnie kell. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Valamennyi vagyontárgyat piaci áron kell számbavenni, és ezt tényekkel alá is támasztani. Ez nem annyira egyszerű. A kata szabályai szerint csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, így a könyvelő a beszerzésekről nagy valószínűség szerint nem értesül. Pl. ha a cég vett egy eszközt, akár számítógépet, telefont bármit, amihez esetleg kellékanyag kell majd később vagy szervizelés, etc., akkor arról a könyvelő nem biztos, hogy értesült, viszont ha kihagyja a leltárból, akkor arra az adott eszközre nem lehet semmilyen költséget elszámolni a későbbiekben, ami az üzemeltetéséhez kell.

A szeptember 1-től december 31-ig tartó törtévre pedig ugyanúgy beszámolót kell majd készítenie, és még a katás időszakot is le kell zárnia bevallással. Vagyis két üzleti év keletkezik, amikre két bevallást kell készíteni és beadni. (Via Világgazdaság)