Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón nem volt tisztában azzal, mikorra várható a kata végleges módosítása, majd kedd délutánra már át is nyomták a törvényt a parlamenten. Így adódik a kérdés, hogy mi értelme a kormányinfóknak, ha a Miniszterelnökséget vezető miniszter ilyen kérdésekben sem tud érdemi tájékoztatást adni. Haszán Zoltán kollégánk fel is tette a kérdést Gulyásnak, aki annyit mondott, hogy ez nem egy döntéselőkészítő fórum.

link Forrás

A miniszter elmondása szerint először pénteken vagy szombaton látta az új katatörvény új tervezetét. A kivételes eljárást, amivel egy nap alatt átvitték a parlamenten az előterjesztést, azzal indokolta, hogy 2012 óta többször sikertelenül próbálták szűkíteni az adónemet, most pedig csak visszatértek az eredeti szándékhoz. „Szerintem ez érthető, világos, logikus. Így tudtuk meghozni a döntést, és szerintem helyes is az, hogy egy olyan helyzetben, amiben ma az egész világ, egész Európa meg az egész ország van, ott az eredeti célhoz visszatérve a lakossági szolgáltató, önmagukat fenntartó kisvállalkozók számára tesszük ezt lehetővé, nem azoknak, akik ezt mondjuk mellékállásként vagy pedig céges jövedelemként használják.”

A Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva a miniszter azt állította, a katások kétharmada „az eredeti céltól eltérően” használta ezt az adózási lehetőséget, vagyis munkaviszonyt váltott ki vele. Gulyás szerint nem erre jött létre a kata, ezért a mostani módosítás ezeknek az embereknek nem teszi lehetővé a jövőben a katázást.

Még nincs megállapodás az EU-val, szóval addig egyeztetni sem kell

Azzal kapcsolatban, hogy a 450 ezer vállalkozó életét érintő döntésről miért nem volt társadalmi egyeztetés, Gulyás egész meglepő válasszal állt elő:

„Amikor nem volt demokrácia, akkor ezt különböző társadalmi egyeztetésekkel próbálták elfedni, de mióta meg demokrácia van, és vannak szabadon választott képviselők, azok dönthetnek, és ennek a felelősségét is vállalják. A meghozott döntésért a kormány és természetesen a kormánypártok a felelősséget vállalják.”

Később elismerte, vannak olyan társadalmi szereplők, akik hozzá tudnak tenni egy-egy döntéshez, ezért érdemes kikérni a véleményüket, de a miniszter szerint a kata esetében „a helyzet a Napnál világosabb volt: volt egy kormányzati szándék, ez körülbelül 150 ezer emberre terjedt ki, és ez egy alternatív adózási forma lett olyanoknál is, ahol kimondott szándékunk szerint mi soha nem akartuk. Ezért változtattunk.” Bár Gulyás alig egy hete még az EU-nak tett engedmények között említette, hogy a jogalkotás előtt a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, most azt mondta:

„A Bizottsággal azon vagyunk, hogy aláírjuk a megegyezést, ha aláírtuk a megegyezést, akkor aszerint fogunk eljárni.”

Elárulta azt is, hogy a kedden már szavazó képviselőkkel csak a hétfői frakcióülésen ismertette a tervezetet a miniszterelnök. Gulyás szerint ez nem volt új a fideszeseknek, mert már évek óta gond van a katával. Azzal nem számol a kormány, hogy a döntés jelentős hatással lenne az inflációra, az esetek többségében nem számítanak áremelésre. A kata visszaszorításából lehet többletbevétele a költségvetésnek, de egyelőre nem tudják megbecsülni az összeget, mivel kiszámíthatatlan, milyen alternatívákat választanak a kisvállalkozók. A miniszter szerint a jogviszonyváltásra a rendelkezésre álló bő másfél hónap elegendő. Levezette, hogy a bár a kata helyett választható lehetőségeknél (átalányadózás, ekho, kiva és az egyéni vállalkozóvá válás) többet kell majd befizetniük a vállalkozóknak, de szerinte még mindig kevesebbet, „mint amit egy tanár vagy egy ápolónő fizet”.