Lehet-e tüntetni a Karmelitánál?

július 14., csütörtök 19:17
13

Szerda éjjel a kata kicsinálása ellen tüntetők közül a legelszántabbak felsétáltak a Várba, azonban a Hunyadi út tetejénél rendőrsorfalba ütköztek. Így nem tudtak Orbán Viktor irodájánál, a Karmelita épületénél tiltakozni az adóemelés ellen: a Dísz téren demonstráltak, aztán hazamentek.

A kata kiherélése ellen tüntetők a rendőrkordon előtt a Dísz téren, a Várnegyedben. Fotó: Németh Dániel / 444

A tüntetők közül sokan nehezen törődtek bele, hogy a Karmelitánál komoly rendőri ellenállásba ütköztek, és nem is igazán értették annak okát: a gyülekezési jog csak akkor korlátozható, ha másokat akadályoz hasonlóan fontos jogaik gyakorlásában. Ebben az esetben pedig egyáltalán nem volt világos, hogy egy békésnek tűnő éjszakai tüntetés a kihalt Karmelitánál kit és miben akadályozna.

A jogszabályi helyzet azonban nem ez. A kormány 2019 novemberében, Orbán Viktor hivatalának költözése után közel egy évvel a Karmelitát (és a megközelítéséhez, elhagyásához szükséges létesítményt) is rátette egy rendeletben azoknak a létesítményeknek a listájára, amelyeknek a rendőrség állandó védelmet biztosít. A rendőrségi törvény pedig lehetővé teszi, hogy a rendőrők megakadályozzák, hogy például tüntetők megközelítsék ezeket az épületeket.

A Karmelita egy kamuindokkal november óta amúgy is körbe van kordonozva, vagyis a tüntetők eleve csak távolabbról, a Szent György tér füvéről szidhatták volna a rezsimet. Viszont Orbánék kocsijai is a Szent György tér felől hajtanak be, a rendőröknek ezért a "megközelítéshez szükséges létesítménytől", a Szent György téri szervizúttól is törvényes alappal tartották távol a tüntetőket. Vagyis a jogszabályok betűjét nézve a Dísz téri rendőrsorfal felállítása jogszerű volt.


Csakhogy az, hogy a rendőröknek általános felhatalmazásuk van rá, hogy bárkit bármikor megakadályozzanak például a Karmelita megközelítésében, nem jelenti azt, hogy ez indokolt is. Egy békés tüntetés része a demokratikus társadalmak hétköznapi életének. A rendőrségnek nincs oka eleve azt feltételezni, hogy egy ilyen demonstráció elfajul és erőszakossá válik - mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője. Szerinte a rendőrök a bejelentés és a tüntetés fejleményei alapján el tudják dönteni, hogy mikor indokolt a közbelépés, nincs szükségük biankó felhatalmazásra.

A politikai közéletnek vannak szimbolikus helyszínei, és az emberek okkal tarthatnak igényt arra, hogy ezeken a helyeken békésen demonstrálhassanak. A legfontosabb ilyen szimbolikus helyszín a Kossuth tér és a Parlament, amelyek nem szerepelnek az állandóan védett létesítmények listáján. De ha az emberek a tényleges hatalmi centrumnál, a miniszterelnök hivatalánál akarnak tüntetni, okkal érzik jogkorlátozásnak, ha ott ebben indokolatlanul akadályozzák őket.

Frissítés: Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság ügyvédje emlékeztetett rá, hogy a "Nemzet Főterének", a Kossuth térnek használata sem teljesen akadálymentes a tüntetők számára. 2017 óta tart egy jogvita, mert a rendőrség arra hivatkozva, hogy a tér nem közterület (az Országgyűlés Hivatala a vagyonkezelője), igazoltatott egy mécsesekkel tiltakozó állampolgárt és ellehetetlenítette az akcióját. Részletek itt.

A listán 2018 óta a köztársasági elnök hivatalának épülete is szerepel. Ha Novák Katalin hazaérkezik külföldi útjáról, és az emberek a Sándor-palotánál akarnak majd tüntetni, hogy ne írja alá az új kata-törvényt, vagy épp tiltakozni szeretnének, amiért aláírta, akkor a rendőrök ugyanúgy megakadályozhatják majd őket, mint szerda éjjel a Karmelitánál.

Rendőrkordon és tüntetők a Dísz téren, a Várnegyedben. Fotó: Németh Dániel / 444

A Sándor-palotánál az elmúlt években több tüntetés is volt, az utolsó tavaly júniusban, amikor a résztvevők arra biztatták Áder Jánost, hogy ne írja alá homofób "gyerekvédelmi" törvényt. A rendőrség akkor odaengedte a tüntetőket. A Karmelitánál történtek fényében érdekes kérdés, hogy a szomszédos Köztársasági Elnöki Hivatalnál a jövőben is ilyen engedékenyek maradnak-e.

Hegyi Szabolcs elmondta, hogy a védett intézmények elé állított rendőrsorfalak elrendelése, a gyülekezési jog akadályozása ellen ugyan panasszal is lehet élni, és végső soron bíróság előtt is meg lehet kérdőjelezni, de mivel jogszabályi alapja van, a rendőrség konkrét intézkedését ez jogszerűvé teszi.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt