Mivel Schiffer András és Gulyás Gergely közös tusványosi produkcióit már jóindulattal sem lehetne vitáknak nevezni, az ötnapos fesztivál egyetlen téttel bíró beszélgetése Orbán Balázs és Gulyás Márton youtuber vitája lehetett volna. Az persze rejtély maradt, hogy a szervezők, miért éppen egy riportert ültettek le a miniszterelnök politikai igazgatójával szemben, mintha mindkettejüknek ugyanolyan elszámolási kötelezettsége lenne. Gulyás Márton igyekezett is tisztázni már az elején, hogy kizárólag saját magát képviseli nem az ellenzéket vagy a baloldalt. De a teljesen eltérő pozíciók miatt vita helyett inkább egy olyan Partizán-interjút kaptunk, amibe néha a belezavart a moderálást elvállaló mandineres újságíró.
Gulyás Márton az elején felhozta, hogy hasonló beszélgetések valahogy Magyarországon nem igazán jönnek létre fideszesekkel: „Az jó dolog, hogy Magyarország környékén vannak olyan demokratikusan fejlett államok, mint Románia, ahol például egy olyan demokráciaélmény tud megképződni, hogy kitartó próbálkozások után ma már kettő kormányzati pozíciót betöltő emberrel is tudtunk interjút készíteni. Az elmúlt napokban interjúk sorozata árasztotta el a kormánytól független nyilvánosságot, ahol Varga Mihály és további fontos, közhatalmat gyakorló politikusok elmondták, hogy mit akar a kormányzat. Véglis ehhez a 10 perces interjúhoz csak 800 kilométert kellett utaznia a kormánytól független nyilvánosságnak.”
Szerinte a negyedik kétharmad után már kifejezetten paranoid politikai reakció, hogy ilyen helyzetek máshol nem jöhetnek létre. „A politikai jobboldalnak a nyilvánossággal kapcsolatos végtelenül paranoid és antidemokratikus attitűdjét ideje volna lazítania, mert láthatóan Tusványos egy olyan varázshely, ahol megtörténnek ilyen találkozások, és nem következik belőle kormányválság, nem következik belőle a nyilvánosságban bármiféle arcvesztés, az következik belőle, hogy a magyarországi lakosok tájékozódhatnak Varga Mihálytól arra vonatkozóan, hogy mégis mi szükség volt mondjuk a kata kivezetésére vagy a rezsicsökkentés felszámolására” - mondta Gulyás. A vita elején egyébként tisztázták, hogy korábban többször is meghívták Orbán Balázst a Partizánba, de mindig nemet mondott.
Orbán Balázs rögtön azzal kezdte, hogy szerinte Gulyás megszólalása egy baloldali általános válasznak is tekinthető, ami rávilágít arra, miért született meg az újabb kétharmados győzelem: „A magyar baloldal még mindig úgy gondolkodik, hogy Románia egy safe space a magyarok számára.” Majd arról kezdett értekezni, hogy
„a demokrácia nem az, ha a baloldali újságírók minden vágya mindig azonnal és különböző nehézségek nélkül teljesül. Ez a demokráciának csak olyan baloldali fellegvárakban, mint a Szovjetunióban volt az előfeltétele. Azért ide nem szeretnénk eljutni.”
Az MCC sátor hallgatóságát azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a magyar nyilvánosság teljesíti azt a feltételt, hogy az állampolgárok hozzájutnak „különböző, nagyon eltérő és egymással szinte összeegyeztethetetlennek tűnő véleményekhez”. És bár senki sem kérdezte, de kifejtette, hogy a kétharmadokat sorban szállító a választási rendszer milyen jól illeszkedik a nemzeti karakterhez. Elmondása szerint ezt akkor is így gondolná, ha éppen nem ők szereztek volna ekkora többséget.
Gulyás Márton ahhoz hasonlította az Orbán-kormány helyzetét, mint amikor az MSZP 2006-ban előre kijelentett, hogy nem lesz gázáremelés, aztán mégis lett. A politikai jobboldal aztán ennek a mondatnak a felhasználásával mutatta be, hogy a Gyurcsány-kormány hogyan szegte meg a választási ígéreteit. „És most ugyanebben a helyzetben vagyunk, az ötödik Orbán-kormány, a megszorítások kormánya most abba a helyzetbe került.” Szerinte a teljes magyar nyilvánosságot elárasztják azok a videók, ahol Orbán Viktor mást mondott a rezsicsökkentés, az adórendszer és az alapvető alrendszerek kérdésében a választások előtt. Azt üzenet pedig csak annyi volt, hogy folytatjuk és megvédjük a magyarokat a világválságok következményeitől. 100 nappal később aztán megszorítások történnek.
A miniszterelnök politikai igazgatója visszautasította, hogy ugyanolyan lenne a helyzet, mint 2006-ban. „Itt az hangzott el, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, még akkor is, ha háború van, még akkor is, ha a brüsszeli szankciós politika arra épül, hogy ezt elvegye tőlünk. És mi történik jelen pillanatban? Ez történik. Senki nem állítja azt, hogy könnyű a nemzetközi helyzet. Miért is lenne könnyű?”
Orbán Balázs a kormány nevében arról beszélt, hogy mindenki számára biztosítani kell a rezsicsökkentést, ha az ország teherbíró képessége lehetővé teszi, „de amikor háborús helyzet van, és arról van szó, hogy lesz-e elég energia télen, akkor a nagyfogyasztókat ki lehet kapcsolni, és a kisebb fogyasztókra, az alsóbb társadalmi decilisekben lévő emberekre kell koncentrálni”.
A politikai igazgató azt sem látta problémásnak, hogy a kormány multinacionális cégeknek nyújt hatalmas támogatásokat. Ezek termelő vállalatok, ahol magyar emberek dolgoznak, a magyar versenyképességi fordulatot támogatják. Szerinte az sem igaz, hogy ezek a vállalatok kizsákmányolnák az alkalmazottaikat, hanem „folyamatos, állandó béremelésre kényszerülnek ezek a cégek”. Ugyanakkor Gulyás szerint ez szuverenitáskérdés is, mert a beruházások megszerzésének érdekében a magyar kormány egy „lefelé tartó bérspirálban próbálunk aláígérni a regionális versenytársaknak”. Ehelyett inkább szövetséget kellene kötnie a térség államainak, hogy ne tekintsenek egymásra versenytársként „a globális nemzetközi tőke kiszolgálása tekintetében, ne akarjanak egymás alá ígérni, és ezzel egyébként a saját állampolgáraikat kiárusítani ezeknek a vállalatoknak”.
A beszélgetés utolsó 10 percénél a mandineres moderátor, Kacsoh Dániel a homlokára csapott,
hogy eddig túl keveset beszéltek Gyurcsányról, úgyhogy ez valahogy pótolni kellene. Gulyás Márton ezen a ponton jelezte a Megafon Központ alkalmazottainak, hogy akkor majd ezt a részt kell kivágniuk a következő kampányukhoz, mert kritizálni fogja az ellenzéket: „Nyilvánvaló, hogy egy ilyen válsághelyzetben, amikor az látszik, hogy a kormányzat fölhagy egy alapvető politikájával, ami 12 éven keresztül meghatározta az állampolgárok viszonyulását hozzá [...] akkora ziccer van az ellenzék előtt, ami az elmúlt 12 évben nagyon kevésszer, utoljára valamikor '12-'13 környékén, amikor szintén egy gazdasági válsággal küzdött meg a kormányzat. A COVID alatt is lehetett volna egy szervezettebb ellenzéki fellépést gyakorolni. Ez jelenleg látványosan hiányzik. Ez nyilvánvalóan akkora áldás ennek a hatalomnak, a mire jelzőket is nagyon nehéz találni, pláne amiket nyilvánosan fel lehet vállalni egy ekkora közönség előtt. Ez nektek most a hatalmatok biztosítéka.” Úgy látja, hogy használható ellenzék hiányában a kormány ezt a megszorításegyüttest csont nélkül át tudja tolni a társadalmon. „De attól, hogy nincs politikai képviselet, még van népharag, még van elégedetlenség, ez meg fog nyilvánulni.” De azt ő sem látja, hogy bármi érdemben veszélyeztetné ezt a hatalmat.
Orbán Balázs az ellenzékre nem tért ki külön, inkább arról beszélt, hogy a háború következményei miatt „a következő hónapokban Nyugat-Európában és Közép-Európában a kormányok úgy fognak hullani, mint a legyek”. Ezért áldásnak tartja, hogy Magyarországon a kormánynak megvan a politikai stabilitása. Arra számít, hogy ez a válság is bebizonyítja, hogy a magyar kormány állt a történelem jó oldalán.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.