Újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot, amely elemzők szerint 17-18 százalékon érheti el a csúcsát. „Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé” – szólt az MNB indoklása. A KSH júliusi adatai szerint az infláció teljesen elszabadult, a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miközben a maginfláció 16,7 százalékos volt. Elemzői becslések szerint a drágulás üteme 20 százalék fölött tetőzhet.

Tankönyvi leírások szerint a jegybanki alapkamat egyik következménye, hogy a hatása lassan átcsorog a kereskedelmi bankokra is, tehát az alapkamat körüli kamatszint alakulhat ki, kicsit ez alatt lehet betétet elhelyezni bankokban. Tehát elvileg azok, akiknek megtakarításuk van, akár örülhetnének is az alapkamat emelésének, hiszen a betéti kamatok is megindulhatnak felfelé.

Fel is hívtam az OTP-t, Magyarország legnagyobb bankját, hogy jelenleg milyen lekötéseket tudnának ajánlani. Két opciót kaptam:

• 1 éves normál lekötött betét 1 százalékos kamat,
• Egyéves Magyar Állampapír 4,75 százalékos fix kamat.
  

Tehát miközben az infláció 13,7 százalékos, a legnagyobb bankban 1 százalékos kamatra tudnám betenni a pénzem. Csányi Sándor OTP-vezér a témában legutóbb áprilisban adott interjút az InfoRádiónak, itt elmondta:

„Néha megkaptuk azt a vádat, hogy a hitelkamatok emelkedtek, a lakossági betéti kamatok meg nem annyira emelkedtek az elmúlt időszakban, de ennek több oka is van. Csak az OTP példáját hozva, több mint háromezer-milliárd állampapírunk van, ami körülbelül 2‒2,5 százalék közötti hozammal bír. Ezt is figyelembe kell venni, amikor betéti kamatszintet állapítunk meg.”

Tehát az ügyfeleket a betétek helyett az állampapírok irányába terelik, ahol jobb hozamot tudnak elérni. Ugyanakkor Schaub Erika, a Generali igazgatósági tagja márciusban arról beszélt, hogy a magyar lakosság több mint 20 ezer milliárd forintot tart olyan eszközben, ami nem kamatozik, miközben az infláció egyre magasabb. Ennek nagyjából a harmada készpénz, míg kétharmada nullához közeli kamatozású bankbetét.

Persze nem csak az OTP létezik, ezért jelenhettek meg az első hírek májusban arról, hogy megindultak az infláció után a betéti kamatok. Az MNB statisztikáiban jól követhető, hogy az átlagos betéti kamat egészen 2021 novemberéig 1 százalék alatt maradt, akkor 0,90 százalék volt. Most júliusban ez a szám már 7,16 százalék a júniusi 4,5 százalékhoz képest. „A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába részben a hónapon belül lejáró, rövid futamidejű egyedi lekötések hatására emelkedett, míg az euróbetéteké változatlan maradt” – közölte a jegybank.

Nem néztük át az összes bank ajánlatait, de például a Tiborcz István miniszterelnöki vő cégének résztulajdonában lévő Gránit Banknál van 7 százalékos kamat 6 hónapos lekötésre. A Bank360.hu legutóbbi elemzése szerint ugyan már érdemi kamatot lehet elérni éven belüli lekötéssel, de az infláció és a betéti kamatok közötti szakadék valójában mélyül, lévén, hogy a betéti kamatok emelkedésénél jobban nő az infláció.

„A háztartások teljes forintbetét-állománya 11 092,9 milliárd forintról csupán 11 096,5 milliárd forintra emelkedett. Így a lekötések hatalmas növekedése mögött hónapon belüli – sokszor egyedi – ügyletek lehetnek” – írta a Bankmonitor. A lekötött volumen emelkedése nem is olyan meglepő a szakértők szerint, hiszen a betéteken elérhető nyereség is jelentősen megugrott. Gyakorlatilag 1 millió forint lekötése esetén júniusban 45 600 forint volt az éves bruttó kamat, júliusban ugyanez 72 600 forint.

A Bankmonitor szerint a piacon a jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású konstrukciók is vannak, ezek kamata meghaladhatja a 10 százalékot. Ugyanakkor egy-két pénzintézetet leszámítva a bankok nem szálltak még be a betétikamat-versenybe, szép számmal találni olyan pénzintézetet is, ahol a kamatszint nem éri el az 1 százalékot.

A legkisebb rossz

Nagyjából tehát úgy tűnik, nincs mit tenni, a bankban is csak romlik a pénzünk. Csak azt lehet mérsékelni, hogy romlik vagy nagyon romlik. „A sokat gyengülő forint és a magas infláció sok kisbefektetőt aggaszt, sokan közülük az aranyat vagy az ingatlant tekintik megoldásnak” – írta például a privatbankar.hu szakportál. A cikk szerint a legnagyobb valószínűséggel és a legkisebb kockázattal az inflációkövető magyar államkötvényekkel tudjuk utolérni az inflációt.

Igaz ugyan, hogy a forintos Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is csak 6,6 százalékot fizet éves szinten jelenleg. „De jövőre már az idei inflációhoz igazítják majd a kamatozását, és akkor minden bizonnyal két számjegyű éves kamatot fogunk kapni. A jelentős késés előnnyé is válhat, amikor majd lefelé indul el az infláció. Így a korábbi magas infláció után kapunk kamatot akkor, amikor már alacsonyabb lesz a pénzromlás mértéke” – olvasható a cikkben.