Egy új könyv szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megpróbálta rávenni brit társszervezetét, hogy állítsa le a Guardian titkos, tömeges adatgyűjtésekről szóló leleplezéseit, amikről az NSA alvállalkozója, Edward Snowden tálalt ki.

Sir Iain Lobbant, a Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) vezetőjét a hírek szerint 2013. június 6-án a hajnali órákban felhívták ezzel a kéréssel, amit vissza is utasított, mondván: az ügynökség nem fog cenzorként fellépni az amerikai partnere nevében az elektronikus kémkedés ügyében.

A késő esti telefonhívás és az, hogy a britek megtagadták a kiszivárogtatások közzétételének leállítását, volt az első a több olyan epizód közül, amikben a Snowden-ügy szakadásokat okozott a Five Eyes Signs titkosszolgálati koalíción belül – olvasható Richard Kerbaj filmrendező és oknyomozó újságíró csütörtökön megjelenő új könyvében, az Öt szem titkos történetében.

Kerbaj szerint Lobban tisztában volt az USA és az Egyesült Királyság hírszerző ügynökségei közötti különleges kapcsolat fontosságával, de úgy vélte, „túlzó lépésnek tűnt az a javaslat, hogy egy újságot sürgessenek, hogy az NSA kedvéért ne közölje a cikket”.

2013 októberében az akkori miniszterelnök, David Cameron később végzésekkel vagy más „szigorúbb intézkedésekkel” fenyegetőzött, hogy megakadályozza Snowden kiszivárogtatásainak további közzétételét az NSA és a GCHQ telefonos és internetes kommunikációjának tömeges gyűjtéséről. De a DA-Notice bizottság – a testület, ami felhívja a brit médiát arra, hogy egy történet nemzetbiztonsági károkat okozhat – akkor azt mondta a Guardiannak, hogy semmi, amit közzétett, nem veszélyeztetett brit életeket.

Az új könyvben Kerbaj arról számol be, hogy az USA és az Egyesült Királyság hírszerzési kapcsolata feszültebbé vált, amikor az NSA vezetője, Keith Alexander tábornok nem tájékoztatta Lobbant arról, hogy az amerikaiak Snowdent, a hawaii székhelyű kormányzati alvállalkozót azonosították a hírszerzés forrásaként, ezért a brit ügynökség saját soraiban nyomozott a kiszivárogtató után. A GCHQ addig nem fedezte fel Snowden kilétét, amíg azt nyilvánosságra nem hozták egy Guardian-interjúban.

A Snowden által kiszivárogtatott anyagok között szerepeltek a kanadai, ausztrál és új-zélandi jelzéssel foglalkozó titkosszolgálatok, a többi Five Eyes-tag titkos dokumentumai is. Mindannyian megosztottak információkat az NSA-vel egy közös adatbázison keresztül. Zavarukat fokozták azok a leleplezések, amik szerint szövetségeseik és partnereik után kémkedtek a G20-ban.

A Five Eyes szövetségesei felháborodtak azon, hogy egy olyan vállalkozó, mint Snowden, aki számítógépes rendszergazdaként dolgozik, hozzáférhet a titkaikhoz, és hogy az amerikai kormányzat kiszervezése miatt 1,5 millió amerikai kapott olyan magas szintű biztonsági tanúsítványt, mint Snowden.

Amikor viszont a Five Eyes tisztviselői 2013 nyarán Ausztráliában voltak, csak a brit képviselők kérdőjelezték meg nyíltan az Egyesült Államok gyakorlatát. A többi szövetséges félt, hogy elzárhatják őket a hírszerzési információktól. A brit tisztviselők viszont nem tettek semmit, amikor az amerikai kollégáikkal kapcsolatos frusztrációról volt szó, az NSA által nyújtott hírszerzés és finanszírozás értéke miatt. Sir Kim Darroch, az Egyesült Királyság volt nemzetbiztonsági tanácsadója a könyvben azt állítja, „az Egyesült Államok többet ad nekünk, mint amennyit mi adunk nekik, így alapvetően csak tovább kell lépnünk”. (Guardian)