• 1958 novemberében mutatták be Magyarország első számítógépét, a MESZ-I-et. A gép tudása messze elmaradt ugyan a világélvonaltól, de itthon úttörő próbálkozás volt.
• A gép alkotóját, Kozma Lászlót korábban a nácik koncentrációs táborba zárták, majd az államszocialista rezsim koncepciós perben ítélte börtönre. Szabadulása után állt neki megépíteni a MESZ-I-et, elsősorban telefonközpont-alkatrészekből.
• A számítógépet közel egy évtizeden át használták a műszaki egyetemen, és azt ugyan tudjuk, hogy mire használták, de azt nem, hogy pontosan hogyan működött.

A Műszaki Tanulmánytár Budapest egyik legkülönlegesebb hangulatú múzeuma. Olyan, mintha nem is múzeum, hanem raktár volna: sűrű polcokon sorakoznak az elmúlt évszázadok és évtizedek technikai eszközei, régi távcsövektől és őskávéfőzőtől kezdve traktormotoron át az első okostelefonokig. De még e sokszínű tárlatból is kitűnik a négy nagy fémszekrényből, egy átalakított iskolai padból és egy öreg írógépből összerakott MESZ-I, Magyarország első számítógépe.

A mai, sokmilliárdnyi, szinte atomi méretű tranzisztorral működő számítógépekhez képest egyszerűnek tűnő szerkezet rejtélyeiről beszélgettünk dr. Németh Krisztián informatikus mérnökkel, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének oktatójával és Vid Gábor villamosmérnökkel. Mindketten tagjai annak a csapatnak, amely szeretné megfejteni, pontosan hogyan is működött Kozma László több mint hat évtizede épített gépe.

Kozma László, a BME oktatója, a Villamosmérnöki Kar későbbi dékánja 1957-ben kezdte a projektet, és 1958 novemberében már működött is a gép, ebből az időből már feljegyzések vannak a MESZ-I eredményeiről. A MESZ-I elnevezés a „Műszaki Egyetem első elektromos számológépe” rövidítése. Nem elírás, tényleg „számológép” volt, mert – mint Vid Gábor meséli – amikor Kozma elnevezte a gépét, még nem is létezett a számítógép szó a magyar nyelvben. (A MESZ-I indulása után jó egy évvel találjuk a „számítógép” szó első említéseit a dokumentumokban.)