Az Urmia-tó, ami a világ hatodik legnagyobb sóstava, teljesen kiszárad, ha a régiót sújtó szárazság miatt továbbra is a gazdák szükségleteit helyezik előtérbe, nem pedig a mentési erőfeszítéseket - közölte Arezoo Ashrafizadeh, az iráni környezetvédelmi minisztérium vizes élőhelyekkel foglalkozó részlegének vezetője.

Az északnyugat-iráni hegyekben, a török határtól nem messze fekvő Urmia-tó nemzetközi jelentőségű területnek minősül az ENSZ vizes élőhelyekről szóló egyezménye alapján, amelyet 1971-ben írtak alá az iráni Ramsar városában. Régóta rohamosan és egyre látványosabban pusztul, aminek részben az az oka, hogy gátat építettek bele. A törvény szerint az energiaügyi minisztérium köteles biztosítani az Urmia-tó környezeti vízigényét, de a tó - többek között a csapadék csökkenése miatt - nem kapta meg a neki járó vizet. Ashrafizadeh szerint le kell állítani minden új gátépítést, és intézkedéseket kell hozni a „mezőgazdasági tevékenységek leállítására”, ha a tó helyreállítását akarják elérni.

A tó valaha 5000 négyzetkilométer kiterjedésű volt. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint 1995 óta zsugorodik, ami a hőmérséklet emelkedésének, a csapadék csökkenésének, a gátépítésnek és a mezőgazdasági túltermelésnek köszönhető. 2013-ban Irán és az ENSZ Fejlesztési Programja a japán kormány finanszírozásával kampányt indított a tó megmentésére, mellyel stabilizálni lehetne a Közel-Kelet egykori legnagyobb tavának állapotát, és vissza lehetne fordítani az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját. 2017-re sikerült elérni, hogy a tó mérete 2300 négyzetkilométerre nőjön, de aztán a szárazság miatt ismét zsugorodni kezdett.

„Ha a vízkvótákat nem teljesítik, és a jóváhagyott terveket nem valósítják meg teljes mértékben, a tó biztosan kiszárad, és nem lesz remény a helyreállítására” - mondta Ashrafizadeh. Bár a tó még nem száradt ki teljesen, az északi és déli része már szétvált, és körülbelül 1000 négyzetkilométernyi tó maradt belőle. A kiszáradás veszélyezteti a garnélarákok, flamingók, szarvasok és vadjuhok élőhelyét, és sós viharokat okoz, amelyek szennyezik a közeli városokat és gazdaságokat.

Iránban idén több tüntetés is volt a folyók és tavak kiszáradása miatt, főleg a szárazságtól leginkább sújtott középső és nyugati területeken. Ráadásul a Közel-Keleten az éghajlatváltozás miatt várhatóan súlyosbodni fog az aszály. (France24)