Piac van, de GMO nincs, olyan zöldségeket és gyümölcsöket kellene termelnünk, amiben nem kell versenyeznünk a tömegterményekkel, mert arra úgysem lennénk képesek. Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk a magyar mezőgazdaság helyzetéről.
A szombaton érkező hidegfront sem hoz jelentős mennyiségű csapadékot.
Az országban szinte mindenhol a kritikus szint alatt van a talaj legfelső rétegének nedvességtartalma, porba vetik a kukoricát és a napraforgót.
A vihar husszonnégy óra alatt árvizeket és áramkimaradást okozott.
A Hwange Nemzeti Park eleve csak 15 ezer elefántot képes eltartani, mégis 53 ezer egyed él a területen.
A radzsasztáni Churúban 50,8 fokot mértek, ez aktuálisan a világ legmelegebb pontja.
Az ENSZ szerint a számuk további félmillióval fog nőni júliusig.
Aszályos volt a nyár, majd az ősz is, Sydney víztározói 55 százalékos feltöltöttséggel fordulnak rá a télre.
Ha nem kezd el esni az eső, a tavalyi, történelmi méretű aszálykatasztrófájánál is rosszabb lehet idén a helyzet.
Legalább 100, néhol 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, az alsó rétegek teljesen kiszáradtak.
Az arány tovább nőhet.
20 éve nem volt ilyen szárazság Magyarországon, 100 milliárdnál is nagyobb lehet a veszteség. Szenvedni fognak a termelők, a vásárlók, a búza, a kukorica, a krumpli, a borsó. A magyar kormány évtizedek óta semmit nem tesz, hogy felkészüljön az ilyen helyzetekre.
Aszályos volt az ősz, de a tavasz sem jobb eddig.
Afganisztán keleti részén négy éve tart az aszály. Akkora a krízis, hogy még az ópiumtermelés is visszaesett. A szárazság miatti éhínség elől már többen menekülnek, mint a háború elől.
Holnap megünnepeljük az elmúlt ezer évet, ezért Kövér László szavaival búcsúzom: "Mi magyarok, akik történelmi értelemben elvesztettük a huszadik századot, meg akarjuk nyerni a huszonegyediket!" Vizuálnak pedig legyen itt egy fantasztikus drónvideó-összeállítás a Mohács környéki aszályos Dunáról:
(via Index)
Eredetileg már a napokban elfogyott volna, aztán augusztusig rendezték a helyzetet, most még fényesebb a jövő az aszály sújtotta dél-afrikai városban.
Az összefüggés nem ennyire egyenes, a köztes lépcsőben ott az ember, ami kipusztítja.
A kormány elvileg napi 2,5 millió liter vizet küld a válságtól sújtott országrészbe, de ez sem elég.
Afrikában éhezni fognak az emberek, Dél-Amerikában az áradások pusztítanak. Az El Nino-jelenség idén mindennél durvábban kezdődött.
Kérdés van? Gondolom, nincs.
Legyen aszály vagy dagály, nem számít. A belügyminiszter "A víz hiánya és többlete mint potenciális veszélyforrás" című tanácskozáson beszélt arról, hogy
„Magyarországnak egyszerre kell megküzdenie a globális klímaváltozás következtében kialakuló árvizekkel és a szárazsággal, ezért a katasztrófák megelőzése érdekében nemzetközi és tudományos szakmai együttműködésre van szükség.”
(MTI)
Ráadásul az enyhe tél miatt kártevőből is több telelt át.
A szerdai világgazdaság szerint akár 4-5 százalékkal drágulhat a tej előállítása az aszály miatt. (Eddig volt MTI a hír, innentől magánemberként írok) Szeretném felidézni a klasszikus történetet arról, hogy a magyar mezőgazdaságnak öt ellensége van: a tavasz, a nyár, az ősz, a tél és a független kisgazdapárt.