Az ENSZ új jelentése szerint a világjárvány óta megbomlott az a fejlődés, amit évtizedek alatt ért el az emberiség a várható élettartam, az oktatás és a gazdasági jólét terén. Az elmúlt két évben tíz országból kilenc visszaesett az ENSZ emberi fejlettségi indexén, ennek legfőbb okai a Covid-19, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás hatásai. Az emberi fejlettségi indexet 1990-ben indították el, hogy a jólétet a GDP-n túlmutató módon mérjék.

Az index élén idén Svájc áll 84 éves várható élettartammal, 16,5 év átlagos iskolai végzettséggel és 66 000 dolláros (több mint 26 millió forint) átlagfizetéssel. A skála másik végén Dél-Szudán áll, ahol a várható élettartam 55 év, az emberek átlagosan csak 5,5 évet töltenek iskolában, és évente 768 dollárt keresnek (alig több mint 305 ezer forint).

Az indexben szereplő 191 ország többségében - különösen a várható élettartam tekintetében - a 2016-os fejlettségi szintre estek vissza a mutatók, ami véget vetett a a 30 éves növekvő tendenciának. Az Egyesült Államokban például a születéskor várható élettartam 2019 óta több mint két évvel csökkent. Más országokban a visszaesés sokkal nagyobb.

Tavaly volt az első alkalom, hogy a számítások kezdete óta összességében csökkent az index, és az idei eredmények megszilárdították ezt a negatív tendenciát. A friss index a 2021-es adatokon alapul, és Achim Steiner, az egyik szerző szerint a 2022-es kilátások borúsak”: „Nyolcvan ország egy lépésre van attól, hogy mély válsággal nézzen szembe. Súlyos zavarokat látunk, amelyek csak több év múlva érhetnek véget.” (BBC)