18

Figyelem, felnőtt tartalom!

Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ne csak hallgassa, olvassa is a 444 bűnügyi podcastsorozatát

podcast
2022 szeptember 13., 16:00

Múlt csütörtökön elindult a 444 új Podcast-sorozata, a Cserben hagyva, amely a „darnózseli hentes” néven ismertté vált ügyet dolgozza fel négy epizódban. Pontosabban a darnózseli hentesként ismertté vált N. János áldozatának, Kovács Juditnak a történetét, akit bántalmazó férjétől nem tudott megvédeni a magyar igazságszolgáltatás, és akinek gyilkosát kétszer is felmentette a bíróság. És Judit bátyjának, Szilárdnak a történetét, aki minden tőle telhetőt megtett azért, hogy János ne úszhassa meg, hogy hidegvérrel meggyilkolta feleségét, majd a holttestét a házi húsfeldolgozóban megsemmisítette.

A sorozat első adása, amiből kiderül, ki volt Judit, hogyan ment tönkre a házassága, és mi történt azután, hogy családja értesült az eltűnéséről, már elérhető a 444 oldalán és a podcast-alkalmazásokban. A következő rész pedig csütörtökön érkezik.

Ha szeretnéd a "Cserben hagyva" adásait már a megjelenés napján (csütörtökönként) elérni, „Közösség” vagy „Belső kör” csomagra lesz szükséged. Hétfőtől pedig előfizetés nélkül is meg lehet majd hallgatni az előző heti adásokat. A cikk végén megtalálod, mi a teendőd, hogy már csütörtökön meghallgathasd a Cserben hagyva következő epizódját!

Addig is fogadjátok szeretettel a sorozat első adásának írásos változatát!


„Kedves Juli! Rendszeres olvasótokként örömmel vettem a tegnapi, családon belüli erőszakról szóló cikket, ugyanis ez egy nagyon fontos téma, és sajnos én is érintett vagyok benne. Bizonyára emlékszel arra a most már öt éve húzódó esetre, amikor is egy hentes tüntette el a feleségét Darnózselin. Az áldozat a húgom, és az ügyünkben most már sértetti oldalon az a dr. Gál András működik közre, aki az általad is említett „lúgos orvos” ügyet viszi. Amennyiben érdekel a téma, és szeretnél, tudnál ezzel az oldalatokon foglalkozni, akkor nyugodtan keress meg! Üdvözlettel, Kovács Szilárd”.

Ezt azt emailt 2019. augusztus 27-én kaptam, és bár rögtön tudtam, hogy melyik ügyről van szó, fogalmam sem volt róla, mennyire meghatározó témája lesz az életemnek a következő években. Ekkor még nem tudtam azt sem, hogy mire a Kúriára kerül az ügy, a teljes magyar sajtó ott lesz, és a híroldalak versenyeznek majd, hogy ki hozza le a leggyorsabban az ítéletet.

Nem tudtam azt sem, hogy Szilárd nem hétköznapi ember, hanem egy elszánt, kitartó, kérlelhetetlen alak, aki gyakorlatilag az életét tette fel arra, hogy börtönbe juttassa húga, Judit gyilkosát. Olyan karakter, amilyen csak a legjobb krimikben van.

Szilárd: Nagyon szerencsés ember vagyok mert én nagyon sok jó emberrel találkoztam az életemben. De még ezek közül a nagyon sok ember között közül is a Judit, és ezt nem azért mondom mert a testvérem, hanem azért mint ember ilyen volt, aki a jók közül is ott van a csúcson. Tehát egy olyan ember aki, a légynek sem tudott ártani, hogy kaphat valaki egy ilyen ilyen sorsot?

Pár nappal azután, hogy megkaptam a levelét, egy kávézóban találkoztunk, ahol amilyen részletesen akkor lehetett - fejből sorolva minden fontos dátumot és nevet -, elmondta húga, történetét. Juditét, aki a világ egyik legkedvesebb embere volt. Kedves, de nem elveszett. Amikor rájött, hogy házassága mérgező, úgy döntött, boldog akar lenni, és volt bátorsága kilépni belőle. Amikor veszélyben érezte magát, segítséget kért. Nyíltan beszélt róla, hogy bántalmazó kapcsolatban él, távoltartási végzést is kért férje ellen.

Mégis nagyon méltatlanul végezte: hentesként is dolgozó férje megölte, holttestét kocsija csomagtartójába tette, majd a házi húsfeldolgozóban megszabadult tőle. Juditból csak néhány apró húsdarab maradt, amiket gyilkosa egy mezőn terített el. 2020. október 16-án a Kúrián jogerős ítéletet hoztak N. János ügyében, akit azzal vádoltak, hogy meggyilkolta feleségét, Juditot. A férfit korábban kétszer is felmentette a bíróság arra hivatkozva, hogy a halál okát a szakértők nem tudták megállapítani, így az emberölés nem bizonyítható.

Másodfokon elítélték, de nem emberölésért, hanem halált okozó testi sértésért, halmazati büntetésként 7 év börtönt kapott. Az ítélet ellen minden fél fellebbezett, így került a Kúriára az ügy, ahol súlyosították a másodfokú ítéletet, és a férfit előre kitervelt, szándékos emberölésért 21 év fegyházra ítélték. A nagy érdeklődést kiváltó ügy 2014 óta húzódott.

photo_camera Judit

14 év kellett

Darnózseli egy kis község Győr-Moson-Sopron megyében, nem messze Mosonmagyaróvártól. Alig több mint ezerötszáz ember él itt. Judit édesanyja innen származik, édesapja a szomszéd faluból. A család Mosonmagyaróváron élt, amikor a gyerekek, Szilárd és Judit megszülettek. A szülők nem sokkal később elváltak, és az anya és a gyerekek átmenetileg a nagyszülőkhöz, Darnózselire költöztek. Két évvel később lakást kaptak egy győri panelházban, ekkor odébbálltak.

Amíg a nagyszülők éltek, a nyarakat a gyerekek Darnózselin töltötték. Az egyik ilyen nyáron, mielőtt Szilárd egyetemre ment volna, Judit egy falusi buliban megismerkedett a helybéli Jánossal. A szimpátiából szerelem lett, a fiatalok 1995-ben összeházasodtak, és elkezdték közös életüket. Az évek során két gyerekük született, előbb egy lány, aztán egy fiú.

Szilárd: Juditnak a férje volt az első férfi az életében. És ez egyébként addig így is volt, amíg el nem költözött otthonról, minden ellentétes híreszteléssel ellentétben. Ezt csak azért tudom, mert én erre rákérdeztem a húgomnál, és ő nekem ezt mondta, nekem pedig nincs okom az ő szavában kételkedni, mert nekem nem hazudott. Ettől függetlenül teljesen mindegy egyébként, hogy hogy élte az életét meg csinált-e olyan dolgokat, amivel őt a bulvársajtóban a férj családja megvádolta. Akkor sem, én nem tudok olyan emberről a Földön, akit a húgom egyébként akarva vagy akarat nélkül megbántott volna.

Judit kedves, tiszta szívű, segítőkész ember volt. Szinte természetes, hogy hivatásának is olyan munkát választott, amivel másokon segíthetett. Gyógytornász lett.

Judit családja nem örült feltétlenül Judit és János szerelmének, mert az egész falu tudta, hogy János apja verte az anyját, de elfogadták a lány választását. Házasságuk tizennégy éve alatt voltak jelek, hogy János durva kontroll alatt tartja Juditot, korlátozza, hogy kikkel barátkozhat, hogy hova mehet. Ugyanakkor teljesen kivonta magát minden olyan családi programból, ami a közös kikapcsolódást, közös élmények gyűjtését segítette volna. Judit bátyja, Szilárd szerint idő kellett Juditnak, mire ráébredt, hogy a házasságával nincs minden rendben.

Szilárd: Jelek voltak. Például ilyen jel volt, hogy az egyik betegétől kapott ajándékként egy ilyen, nevezzük wellness-hétvégének, hogy menjen el a családjával. Négy főre, a szülők és a két gyerek. És akkor egyszer csak fölhívott engem, pénteken kellett indulni, és csütörtökön felhívott hogy a férje hipp-hopp lemondta hogy neki dolgoznia kell és nem megy a gyerekekkel, hogy lenne kedvem hogy be tudnék e ugrani arra a plusz helyre. És akkor már mondtam persze hát akkor elkísérlek benneteket, hát ne legyetek egyedül. És akkor én lettem idézőjelben az apa pótló.

Később tudtam meg hogy az a kirándulás is, amit hasonló módon oda édesanyám ugrott be, szintén egy ilyen családi egyhetes dolog, az is hasonlóképpen alakult. És a Judit mondta, hogy

ezután az eset után benne egyébként már akkor megfordult, hogy ő ebben a házasságban tulajdonképpen nem érzi jól magát. Ez körülbelül 13-14 év után jutott el oda hogy erre ráébredt.Ugye, amikor az ember visszanéz akkor inkább azt mondanám, hogy ezek az apró jelek, amik közben voltak azok nagyon egyértelműen és egy irányba mutattak. Viszont ugye amikor az ember benne van és nem történik még ilyen tragédia, tehát nincsen bántalmazás meg semmi, akkor nagyon nagyon nehéz észrevenni hogy mi is az a szituáció amiben benne van. Judit elmesélte hogy tulajdonképpen ő végig ez alatt a 15 év alatt ő volt úgy hogy mindent megtett, lemondott nagyon sok mindenről. Akár azért mert így látta jónak vagy azért mert mondjuk valamit nem engedett neki a férje hogy mondjuk megcsináljon. Továbbképzésre nem tudott menni gyógytornászként, satöbbi-satöbbi. Na és hogy ha ezeket így egymás mellé rakom, akkor ebből nagyon szépen összeáll hogy ő tulajdonképpen egy ilyen elnyomott kapcsolatban élt. És neki ehhez kellett ez a 13-14 év, amikor ráébred.

Például ők nem voltak nászúton, mert hogy építkeznek és majd hogy később majd ezt pótoljuk. És minden ilyen történet,amikor valami olyan volt hogy egy kicsit együtt legyen a család, vagy élvezzük idézőjelben azt, hogy most már majdnem mindenünk megvan, akkor ezek mindig ilyen, “na akkor ezt most már inkább ne, akkor most itt felépítem a füstölőt másfél millióért”, stb. Tehát olyan dolgok jöttek mindig fontossági sorrendbe a húgom igényei elé,ami aztán egy idő után már számára is egyértelműen mutatta, hogy vagy ebbe a kapcsolatba egy másodrendű társ.

Szilárd fiatalkora óta rendszeresen utazik Indiába. 2011 februárjában is éppen ott volt, amikor emailt kapott a húgától, hogy súlyos problémák vannak a házasságával. Leírta azt is, hogy az egyik betegével jó barátságba került, ez féltékenységi rohamot váltott ki a férjéből, aki tényként kezelte, hogy Judit megcsalja. Ezután kezdődtek a zaklatások, a szóbeli bántalmazás, majd végül eljött a nap, hogy kisebb gyerekük jelenlétében megverte. Judit ezután feljelentést tett és távoltartást is kért férje ellen, amit egyszer el is rendeltek.

photo_camera Szilárd Darnózseli határában Fotó: Botos Tamás

Igazságszolgáltatás és egy bántalmazott nő

Az eset után, 2011 szeptemberében büntetőeljárást indítottak János ellen, és párhuzamosan elindult a válóper is. Judit ekkor kapott először ízelítőt abból, hogyan hagyja cserben a bántalmazott nőket a rendszer. Bár a hatóságok részéről többen is próbáltak segíteni a maguk korlátozott eszközeivel, valós támogatást nem kapott.

Szilárd: Maga ez az eljárás is egyébként külön fejezetet érdemelne, hogy hogyan állnak, hogyan viszonyulnak, vagy akkor, hat évvel ezelőtt hogy viszonyultak a hatóságok, az igazságszolgáltatás egy ilyen helyzethez. Hogy mennyire nem segítik egyébként azokat a az anyákat - többnyire ugye sajnos nő az elszenvedője egy ilyen családon belüli erőszaknak - hogy mennyire nem segítik a hatóságok abban hogy ők az igazságot érvényre juttassák. Ugye itt az történt, hogy a húgomat a kisebbik gyerek szeme láttára az apja megverte. Durván, annyira hogy mondjuk egy ilyen 50 forintos nagyságrendben egy marékkal kitépte a haját. Most aki próbált már mondjuk egy hajat kitépni, akkor az el tudja képzelni, hogy ha összefog valaki egy ilyen csomót, milyen erő kell ahhoz,hogy valaki kitépje. Hát itt neki meg ott volt egy ekkora seb. Tehát ez egy nagyon durva dolog volt, amit a gyerek látott. A kis gyerek. És mivel ugye egy kiskorú előtt elkövetett erőszak volt, ez egy olyan súlyú bűncselekmény amiben ugye az államnak kötelező eljárnia.

Most hogy, hogy nem, az óvári ügyészség ezt úgy ítélte meg, hogy kiskorú veszélyeztetése ebben a történetben nem történt. Maga a 8 napon belüli erőszak nem sorolható oda, amit nekik hivatalból üldözni kéne, úgyhogy ha a húgom úgy gondolja akkor magánvádas eljárásban az igazát érvényesítheti. Nem is akkor indult ugye, hogy a húgom meg mondta, hogy természetesen ő akkor, és ő vitte végig. Tehát magánvádas eljárásként derült ki meg jutott el oda egyébként az egész ügy, hogy jogerősen aztán a férjét elítélték bántalmazásért.

Valós büntetést azonban János nem kapott, csupán próbára bocsátották. A gyermekelhelyezésről sem sikerült megegyezni: a férj is és Judit is magának akarta a gyerekeket. Bár első körben Judit kapta meg a felügyeleti jogot, végül érthetetlen módon úgy döntött a bíróság, hogy egyelőre a férjnél helyezik el a gyerekeket. Hogy ez hogyan történhetett, a mai napig nem világos, hiszen a bántalmazási ügyben János erőszakos viselkedése már bizonyított volt.

Szilárd: Egy ideiglenes gyermekelhelyezési pernél csak akkor nem ítélik az anyának a gyereket, ha ő nem akarja, vagy bizonyíthatóan drogos,vagy olyan életkörülmények között él, hogy alkalmatlan a gyereknek a nevelésére. Tehát ha ezek nem állnak fönn, akkor szinte száz százalékosan az anyának ítélik azt az ideiglenes felügyeletet. És a másodfok, ha van fellebbezés , szinte soha nem változtatja meg az első fokon eljáró bírónak az ítéletét. Merthogy van ott egy bíró aki már akkor több mint egy éve foglalkozott az üggyel ismeri a szereplőket tehát tudja, ismeri azt az egész történetet, ami alapján ő aztán hoz egy döntést.

Megszületett ez a döntés, hogy az apának ítélik oda a kis és gyereket. És méghozzá úgy, egy olyan indoklással, amit gyakorlatilag mintha kiollózták volna a fellebbezésből. De úgy hogy egyébként az hogy akkor a gyermek láthatási és a Juditnak a láthatási jogai hogy lesznek, erről az ítélet nem mondott semmit. Kiderült, hogy a férj ügyvédje, ez a nő, ez mondjuk úgy, hogy viszonylag közeli kapcsolatban van azzal az elnöklő bírónővel, akinek a tanácsa azt a döntést hozta. Úgy néz ki egy ilyen fellebviteli bírói döntés, hogy abban három bíró van és az elnök. Van egy előadó bíró meg van egy harmadik aki szavaz. Ez az ítélet olyan volt, hogy mind a hárman egyöntetűen szavaztak. Megkérdezték hogy vajon ez hogy lehetett. Az egyik bíró például azt sem tudta, úgy írta alá ezt az ítéletet, hogy a férj agresszív és bántalmazó. De mondta, hogy ha ezt tudja, akkor nyilvánvaló, hogy nem támogat egy ilyen döntés. Csak azért mondom hogy így működik az igazságszolgáltatás hogy odatesznek egy papírt, aztán aláfirkantotta a nevét.

Judit 2014-ben, attól tartva, hogy férje újra bántani fogja, Győrbe költözött. Voltak jelek, hogy János bármire képes, hogy úgy jöjjön ki a válásból, hogy nála maradjanak a gyerekek és a közös vagyonon se kelljen osztozkodni.

Judit a meggyilkolása előtti időkben Mosonmagyaróváron dolgozott egy magánorvosi rendelőben. Itt, az alagsorban, egy kis szobában fogadta pácienseit. Korábban volt egy saját rendelője, amit közösen vettek Jánossal, ám miután a férj rendszeresen odajárt és zaklatta őt és a pácienseit, jobbnak látta elmenni onnan. Békésen teltek a napjai, betegei szerették, és végre nem kellett elszenvednie férje bántalmazásait. De a gyerekei nagyon hiányoztak neki, és tudta, hogy férje a távolból sem fog békét hagyni neki. Igaza lett.

Egy nap arra lett figyelmes, hogy férje egyik rokona bóklászik a rendelő udvarán, és fotókat próbál készíteni róla. Világos volt, hogy János kérésére jött, és valami olyan képet akar csinálni róla, amit a férfi felhasználhat ellene a bíróságon.

Ami ezután következett, már sokkal vészjóslóbb volt.

Szilárd: Történt egy olyan eset is, amikor a húgom, aki Győrből járt Mosonmagyaróvárra dolgozni, egyik reggel azt tapasztalta, ahogy ment ugye az autópályán, olyan furán megy a kerék. Ahogy beért Mosonmagyaróvárra, egyből egy szervizbe bement hogy nézzék már meg, mert valami gáz van. És akkor leszedte a kereket az autószerelő, mármint a dísztárcsát, és mondta, hogy egy csavar tartotta a kereket. És ez olyan dísztárcsa volt, mondta neki a szerelő, hogy ha mind a három csavar leesik, akkor azoknak csavaroknak itt kellene lenni, azok nem eshetnek ki. De egyébként is milyen az, hogy három anya letekeredik és épp egy alig fogja. Mondjuk így, hogy szinte száz százalékos bizonyossággal megállapítható volt, hogy ez egy szándékos cselekmény. Tehát valaki őt, hát, mondhatom most már sajnos a fejlemények tekintetében, meg akarja ölni.

A fényképezős esettel együtt ez már sok volt. Judit feljelentést tett a rendőrségen. El is indult az eljárás. Egy újabb eljárás, amit ismét Judit kezdeményezett, mert úgy érezte, veszélyben van az élete. Az ügyből nem lett semmi. Hivatalos kifejezéssel élve felderítettség hiányában megszüntették. Ez magyarul azt jelenti, hogy lehet, hogy nyomoztak az ügyben, de nem találtak az égvilágon semmit. Hogy mennyi erőfeszítést tettek, hogy kiderítsék, ki tör az életére, soha nem fogjuk megtudni. Judit tehát ismét segítséget kért, ismét jelezte, hogy valami nagyon rossz dolog készül, és aggályaival, félelmeivel ismét magára maradt.

A gyermekelhelyezésről hosszú ideig nem született döntés. és Judit egyre kevesebbet látta a gyerekeit. Lányuk kollégiumba költözött Győrben, a kisfiú pedig Jánoshoz került. Judit rendszeresen látogatta, de a házba nem ment be, annyira félt a férjétől. Az autóban folytatott beszélgetések a kisfiúval egyre rövidebbek lettek. A gyerek Judit szeme láttára zárkózott be. Érezte, ahogy egyre inkább apja hatása alá kerül és napról napra távolodik tőle.

Szilárd: Ugye eltelt körülbelül egy olyan jó év, aminél az volt a mondjuk a menetrend, hogy kéthetente volt a Judit hétvégéje. Egyébként nap közben vagy hétközben meg azt csinálta, hogy amikor Mosonmagyaróvárról munka végén ment haza Győrbe, Darnózseli a Szigetközben van, Mosonmagyaróvár ugye a fönti, Győr a Szigetköz lenti részén, és hazafelé jövet egy kis kitérővel mindig bement Darnózselire, hogy legalább a fiának egy puszit adjon. És akkor hetente kétszer háromszor, ezt így mi megtette. Tehát mondjuk ennyi volt a láthatása Juditnak. Ami számára, nem kell mondanom, roppant kevés volt. Ez azért messze nem elégítette ki azt, amire vágyott volna.

De emellett még ugye nagy gondja a Juditnak az volt, hogy azt látta hogy a kisfiú kezd bezárkózni. Tehát nem igazán olyan irányba fejlődik, amit ő egyébként szeretne ha menne. Ha hosszabb ideig voltak együtt, mondjuk nyári láthatás vagy valami, akkor mondta hogy egy két nap kellett amire úgy kezdett a kisfiú kinyílni, amikor már önfeledten tudott valaminek örülni. Tehát Judit látta, hogy ez nagyon nem jó.

Végül nem bírta tovább, és minden félelme ellenére eldöntötte, visszaköltözik Darnózselire. a közös házba, hogy a gyerekével lehessen. De a költözésre már nem került sor. Néhány nappal azután, hogy Judit elmondta a családjának, mit tervez, nyoma veszett.

Judit eltűnt

2014. május 27-én Judit egy szokásos munkanapra készült. Reggel Győrből Mosonmagyaróvárra hajtott, aztán egész nap a rendelőben fogadta a betegeit. Miután végzett, hazaindult. Beült a kocsijába, de a rendelő parkolójából már nem tudott kihajtani.

Másnap egyik páciense hiába várta. Judit nem szokott késni, olyat meg pláne nem csinált, hogy egyszerűen nem megy be dolgozni, és nem szól a páciensének, hogy aznap mégse menjen a kezelésre. A beteg ezt pontosan tudta, így azonnal aggódni kezdett. Végül felhívta Judit édesanyját, hogy megkérdezze, minden rendben van-e. Semmi nem volt rendben, de ezt akkor még senki sem tudta.

Édesanyja hívogatni kezdte Juditot, de nem érte el. Ezután hívta fel Szilárdot, hogy megkérdezze, ő tud-e valamit húgáról, de ő sem hallott felőle. Abban maradtak, hogy ha este hatig nem kerül elő, akkor Szilárd is elindul Győrbe Budapestről. Szilárd ekkor még nem aggódott. Eszébe se jutott, hogy valami szörnyűség történhetett.

A mosonmagyaróvári rendelő, ahol Juditot utoljára látták.
photo_camera A mosonmagyaróvári rendelő, ahol Juditot utoljára látták. Fotó: Botos Tamás

Este hat lett, Juditról pedig továbbra sem volt hír. Szilárd útnak indult. Mivel tudta, hogy Judit autóját a rendelő parkolójában látták, Mosonmagyaróvár felé vette az irányt. Amikor meglátta a kocsit, elkezdett valami mocorogni a fejében. Este tíz körül bement a mosonmagyaróvári rendőrségre, hogy bejelentse húga eltűnését. Nem ment egyszerűen.

Mivel Judit albérlete Győrben volt, a rendőrök széttárták a kezüket, és azt javasolták, menjen át az ottani rendőrségre, de előtte menjenek be a lakásba, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy ott sincsen. Szilárd elment a kollégiumba Judit lányához, akinek volt kulcsa az albérlethez, és édesanyjával végül bementek Judit lakásába. Odabent nem volt senki.

Szilárd ezután jelentette be testvére eltűnését a győri rendőrségen. Készségesek voltak vele, viszont közölték, hogy mivel Judit állandó lakcíme Darnózselin van, mégsem ők az illetékesek az ügyben. Legyen kedves, másnap reggel fáradjon vissza Mosonmagyaróvárra. Így is tett, de előtte, még aznap este nyomozott kicsit. Eszébe jutott, hogy talán nem indult be Judit kocsija, és taxit hívott. Ezért Szilárd felhívta a helyi taxisokat, hogy megtudja, utazott-e Judit valamelyikükkel. Kiderítette azt is, hogy mióta Judit elhagyta a rendelőt, a riasztót nem kapcsolták ki, tehát nem járt ott senki.

Szilárd másnap reggel a mosonmagyaróvári rendőrségen elmondott mindent, amit addig kinyomozott. Akkor is ott ült még éppen, amikor egy ismerőse azzal hívta fel, hogy úgy tudja, Jánosnak eltörte a kezét. Ezt is elmondta a rendőröknek, hátha van jelentősége, mert egyre inkább az volt az érzése, Judit férjének köze lehet az eltűnéséhez. Gyanúját megosztotta a rendőrökkel is.

Szilárd: Szerintem más is úgy van, mint ahogy én is, ha az ember néz krimiket a tévében, akkor azért hogy összeáll a fejébe hogy mit lehet csinálni. Hogy pitty-putty megmondják GPS adatok alapján, hogy az ember méterre pontosan hol van. Én is úgy gondoltam, hogy oké elmegyek, megteszem a bejelentés, megnézzük, hogy a telefon merre volt utoljára. Valami ilyen volt a fejemben.

És akkor az emberke ugye fölvette az én vallomások meg az adatokat, kérdezte, hogy van-e képem a Juditról, ahogy ilyenkor egy közigazgatási eljárásban elkezdenek egy ilyet.

És akkor mondta, hogy oké akkor, ezzel így rendben vagyunk. Csak ültem, mondom, hogyhogy rendben? Hát végeztünk. Hát mondom nem kezdik el keresni, GPS adatok, vagy ilyenek? Hát nem. Hát miért? Hát mert mondom, most hallottam, hogy férjnek a keze el van törve. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy mikor engem kísért be a rendőr, akkor kérdezte hogy én gondolom-e, hogy itt hogy mi történhetett, van-e valami elképzelésem. Mondtam, hogy nincsen. Tényleg így voltam vele, eszemben nem fordult meg az, hogy nekem kéne fölállítani teóriákat hogy akkor mi történt. Én csak elmondtam azokat az adatokat amikről tudomásomra jutottak.

És utána mondtam, hogy nem kérdezik-e meg a férjet? “Miért, úgy gondolja hogy hogy köze van hozzá?” Mondom, igen. Hát de ezt kérdezte az elején hogy mit képzelek én. Ja mondom, erre gondolt hogy nekem kéne akkor itt most kvázi idézőjelben megvádolnom a férjet?Ezután hívtak egy nyomozót, akinek Szilárd az egész történetet elismételte. Ekkor már dél volt, május 29-e. Juditot már másfél napja nem látta senki. A rendőrök ekkor hívták fel Jánost, hogy megkérdezzék, mit tud felesége eltűnéséről. Ha nem hívják fel, talán sosem teszi azt, amit tett, és sosem derül ki, hogy Judit meghalt, és ő gyilkolta meg. Azt a keveset, ami Juditból maradt, két héttel később, a zseli réten találták meg.

A Cserbenhagyva következő, csütörtöki epizódjából kiderül, mit tudunk Judit meggyilkolásáról.

Ha már csütörtökön meg szeretnéd hallgatni a következő adást, akkor „Közösség” vagy „Belső kör” csomagra lesz szükséged. Ha van ilyen tagságod, belépés után hallgathatod is a legújabb epizódot. Ha nem itt a 444-en, hanem a podcast appodon hallgatnál minket, a megfelelő előfizetés birtokában a Kör profilodon a Podcastok fülön készíthetsz magadnak egyedi podcast linket (RSS), amit az ott leírtak szerint befűzhetsz a podcast lejátszódba – pl. Apple vagy Google Podcasts. (Ez a link sajnos Spotifyon egyelőre nem működik.)

Mit tehát a teendőd? Ha „Közösség” vagy „Belső kör” csomagod van, nincs tennivalód, belépés után itt hallgathatsz is minket.

Ha Közösség vagy Belső kör csomagod van, és a podcast appodban hallgatnád az adást, a Kör profilodon a Podcastok fülön készíts magadnak egy linket, amit az itt leírtak szerint befűzhetsz a lejátszódba.

Ha pedig még nincs előfizetésed, vagy Cikkek előfizetésed van, a podcastok hallgatásához Közösség vagy Belső kör csomagra kell váltanod. Előfizetni, csomagot váltani itt tudsz.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.