Őrizetbe vették a mexikói hadsereg egy nyugalmazott tábornokát és még két katonát, mert a gyanú szerint közük lehetett 43 mexikói diák nagy visszhangot kiváltó 2014-es eltűnéséhez. Bár a hatóságok nem nevezték meg a tábornokot, a leírásuk alapján csak José Rodríguez Pérezről lehet szó. A közbiztonságért felelős helyettes államtitkár, Ricardo Mejaa tájékoztatása szerint ugyanis a hatóságok a hadsereg igualai támaszpontjának egykori parancsnokát vették őrizetbe, aki 2014 őszén szolgált ott, márpedig akkor, még csak ezredesi rangban, Rodríguez Pérez volt a támaszpont parancsnoka.

2014 szeptemberében a támaszpont közelében, Guerrero államban rabolták el egy radikális tanárképző iskola 43 diákját, akik nyomtalanul eltűntek, minden bizonnyal meggyilkolták őket.

Mejía tehát egyik őrizetbe vett nevét se árulta el, de a Guardiannak egy kormányzati forrás megerősítette, hogy Rodríguez Pérezt őrizetbe vették és egy katonai támaszponton tartják fogva. A másik két őrizetbe vett katonáról csak annyit árult el, hogy az egyikük tiszt, amásik közkatona. Mejía pedig azt mondta még, hogy hamarosan egy negyedik gyanúsítottat is őrizetbe vehetnek.

Rodríguez Pérezt már a múlt hónapban gyanúsítottként nevezte meg egy kormányzati tényfeltáró bizottság, amely újravizsgálja a diákok eltűnésének ügyét. Jelentésükben azt állították, hogy a nyugalmazott tábornok személyesen lehet felelős hat diák eltüntetéséért. Alejandro Encinas Rodríguez belügyi államtitkár, a tényfeltáró bizottság vezetője szerint a hat diákot elrablásuk után még napokig egy raktárban tartották fogva, majd átadták őket Rodríguez Péreznek, aki elrendelte a kivégzésüket.

A bizottság "állami bűncselekményként" jellemezte a történteket, külön is kiemelve, hogy a helyi hatóságok végig szoros megfigyelés alatt tartották az Ayotzinapai Főiskola diákjait onnatól, hogy elhagyták a főiskola kampuszát, egészen odáig, hogy a helyi rendőrök elrabolták őket. Encinas Rodriguez szerint az akció során még azt a katonát is elrabolták, aki korábban beszivárgott a főiskolára, és a hadsereg még a saját szabályait se követte saját katonája megmentése érdekében.

Az Ayotzinapai Főiskola a mexikói népfőiskolai hálózat része. Ezek hagyományosan radikális baloldali intézmények, melyek a Mexikóban aktív gerillamozgalmak kiképzőbázisai is. Hogy 2014 szeptemberében pontosan miért is ütött rajta a rendőrség a diákokon, azt egyelőre több viszgálatnak se sikerült felderítenie. Annyi tűnik biztosnak, hogy a helyi rendőrök, miután elrabolták, egy drogkartelnek adták át a diákokat, akinek a holttestét azóta se találták meg, bár pár megégett csontdarab előkerült, ezek a vizsgálatok alapján három eltűnt diákjéi voltak.

A tényfeltáró bizottság jelentésének múlt havi közzététele után a mexikói legfőbb ügyész nyolcvanhárom letartóztatási parancsot adott ki, a szövetségi ügynökök pedig letartóztatták Jesús Murillo Karamot, aki a történtek idején Mexikó legfőbb ügyésze volt.

A letartóztatási parancsok közül huszat katonák ellen adtak ki, hogy aztán heteken át semmi se történjen. Ezért sokan már kételkedni is kezdtek abban, hogy az ügyből bármi is lesz, tekintettel az elnök, Andrés Manuel López Obrador és a hadsereg közti szoros kapcsolatra, írja a Guardian. Végül aztán pénteken három katonát mégis őrizetbe vettek. (Via The Guardian)