A szokatlan lelet csaknem egy méteres és egy váci mélygarázs építése előtti megelőző feltárás során került elő. A Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából végeztek ásatásokat a területen.

Az említett csaknem ezer négyzetméteres és mintegy két méter mélységű terület átvizsgálásakor nem az agyar volt az egyetlen lelet. A régészek neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került.
Lent a mélyben pedig egy cölöpszerkezetes házra bukkantak, a hozzá tartozó tároló- és agyagnyerő gödörrel együtt, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. Itt a kutatók maradványcsontokat is felfedeztek. A ház egykori lakói a leletek tanúsága szerint nagy valószínűséggel ide temetkeztek télvíz idején.

„A neolit kori szinten teljesen véletlenül egy mamutagyarba botlottunk, ami annyira szokatlannak tűnt, hogy először egy megkövesedett fának néztük. Egy ilyen felfedezés ritka leletnek számít, főként egy neolit és bronzkori területen, ahol hiába kerestünk paleolitikumra utaló nyomokat” - számolt be a felfedezésről a közleményben Fajka Szilárd, a Salisbury Régészeti Kft. munkatársa.

A szakember szerint a mamutok a kőkorszak emberének voltak a kortársai, ezért nem lehet tudni, hogyan kerülhettek a felfedezés helyszínére.

„Izgalmas kérdés lehet, hogy vajon a neolitikum kori emberek vitték oda vagy a folyó hordalékával került a felfedezési helyszínre. Egyelőre csak feltételezéseink vannak, de vagy az újkori bolygatás során is ide kerülhetett” - mondta.

Mintegy 200 ezer évvel ezelőtt kezdtek elterjedni a mamutok Eurázsiában. Az elefántfélék családjába tartozó állatok kihalásukért a gyorsan változó klíma tehető a felelőssé, de a faj eltűnésében az ember általi túlvadászatnak is szerepe lehetett.(MTI. Címlapképünk illusztráció.)