Először klónoztak sarkvidéki farkast Kínában, és már úton a második

szeptember 21., szerda 4:42
3
Sarkvidéki farkasok az észak-kínai Harbin Polarlandben Fotó: WANG JIANWEI/Xinhua via AFP

Pekingben a Sinogene Biotechnology vállalat tudósai hétfőn bemutatták Mayát, egy vadon élő sarkvidéki farkas (nőstény) klónját, aki 100 napja, június 10-én született. A tudósok elégedettek a termékkel, és úgy tervezik, hogy genetikai technológiájukat további, kihalásra álló fajok esetében is alkalmazni fogják.

Maya, a szürkésbarna, bozontos farkú kölyök egészséges állapotban van - közölte a cég, amely bemutatott videókat a ketrecében pihenő és játszadozó állatról is. A Sinogene-t vezető Mi Jidong szerint kétévnyi munka van Mayában.

A sarki farkas, más néven fehér farkas a szürke farkas egyik alfaja, amely a magas sarkvidéki tundrán, Kanada északi sarkvidéki szigetvilágában honos. Az éghajlatváltozás és a tundra területeinek beépítése egyre inkább veszélyezteti táplálékellátását és természetes lelőhelyeinek épségét.

Maya létrehozásához a vállalat a szomatikus sejtmagátültetésnek nevezett eljárást alkalmazta - ugyanazt a technikát, amellyel 1996-ban létrehozták a világ első klónozott emlősét, Dollyt, a birkát.

A fejlesztéshez először az eredeti - szintén Maya névre hallgató -, Kanadából intézett sarkvidéki farkas bőrmintájából nyertek ki donorsejteket, hogy azokat aztán egy nőstény kutya petesejtjébe fecskendezzék bele, mielőtt egy béranya kihordozza.

A tudósok 85 ilyen embriót hoztak létre, amiket hét beagle kutya méhébe ültettek be. Ebből a merítésből született meg az egészséges sarki farkas - büszkélkedik a kínai állami média, és állítólag már egy második példány is úton van.

A kínai élelmiszer- és gyógyszer-ellenőrzési intézet laborállatokért felelős igazgatója, He Zsenming szerint fontos előrelépés ez a technológia annak érdekében, hogy megóvjanak veszélyeztetett vadállatokat.

A Sinogene azt is közölte, hogy a pekingi vadasparkkal együttműködve további klónozási technológiák kialakításán dolgoznak.

Maya, az eredeti sarki farkas a Global Times szerint 2021-ben halt meg idős korában. A klónozott Maya most beagle pótanyjával él, és később a Harbin Polarlandban lesz elhelyezve, amely a nagyközönség számára is nyitva áll.

Malajziában, ahol minden szumátrai orrszarvú elpusztult, a tudósok azt remélik, hogy lefagyasztott szövetek és sejtek segítségével új orrszarvúkat hozhatnak világra béranyák segítségével. 2020 végén amerikai tudósok sikeresen klónoztak egy veszélyeztetett vadon élő vadászgörényt, amiről korábban azt hitték, hogy világszerte kihalt.

A domináns technológia kérdésében még vannak viták: több tudós szerint előremutatóbb a génszerkesztési technológiát alkalmazni - egy ausztrál kutatócsoport jelenleg egy erszényes állat sejtjeit próbálja szerkeszteni, hogy klónozza annak közeli rokonát, a kihalt tasmán tigrist.

Egy 2020-as tanulmány szerint 2070-re a növények és állatok mintegy harmadát fenyegeti a kihalás veszélye - és a helyzet még rosszabbra fordulhat, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is gyorsan növekszik.

A klónozás és a génszerkesztés etikai és egészségügyi vonatkozásai viszont számos kérdést vetnek fel, etológusok és más tudósok is sürgetik a technológiák szigorúbb iránymutatásainak lefektetését - például hogy csak kihalt vagy erősen veszélyeztetett fajokat klónozzanak. (CNN)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt