Hétfő délelőtt, az első árnyékkormányülés után megtartotta első árnyékkormány-infóját a DK két politikusa, Molnár Csaba és Kálmán Olga. A DK és Gyurcsány Ferenc hónapok óta hatalmas lendületben van, igaz, főleg nem az időközi választási eredmények, hanem a közösségi médiás jelenlét terén: Gyurcsány heteken át hirdette például, hogy készülnek a kormányzásra, mivel arra számítanak, hogy a válság el fogja söpörni a kormányt.

Ezt a felkészülést szolgálhatja elvben az árnyékkormány megalapítása is, melynek élére Dobrev Klára került, tagjai pedig elsősorban DK-s politikusokból állnak. A vállaltan angolszász (brit és ausztrál) mintára létrehozott árnyékkormány kéthetente fog ülésezni, utána pedig árnyékkormány-infókat tartanak majd. Molnár Csaba a hétfői eseményen úgy fogalmazott, hogy még nekik is tanulniuk kell ezt a műfajt, de egy olyan stabil árnyékkormányt szeretnének létrehozni, ami majd az ellenzéke szoruló Fidesz számára is példaértékű lehet.

Az árnyékkormány-infó koreográfiája hasonlít a már megszokott, Gulyás Gergely-féle kormányinfóéhoz: a két DK-s politikus összefoglalta, hogy milyen parlamenti határozatok beadásáról döntöttek délelőtt, majd várták az újságírói kérdéseket. És sajnálatos módon abban is hasonlít a két esemény, hogy ugyanúgy többször is a végletekig egyszerűsített vagy csúsztatásokkal terhelt magyarázatokat hallhattunk amúgy összetett, soktényezős jelenségekről, melyekkel kapcsolatban amúgy nagyon ráférne az árnyaltabb párbeszéd az országra.

Nem világos például, hogy az olyan elejtett megjegyzések, minthogy „a megélhetési válságot ma Magyarországon az Orbán-kormány okozza, ennek nem külső okai vannak” vagy hogy „Orbán Viktor saját üzleti körének kedvezményezve hétszeresére emelte a gáz árát” mennyire segítenek a felelős ellenzék képének kialakításában. Főleg mert az ellenzéki pártoknak bőven lenne mibe kapaszkodniuk, ha a kormány eddigi válságkezelését akarnák támadni, de azt állítani, hogy az energiaárak emelkedéséért kizárólag ők lennének felelősek, némileg elrugaszkodott ötletnek tűnik.

Pedig a hétfői esemény alapján ez volt az alapállás, melyre támaszkodva a DK árnyékkormánya öt parlamenti határozat benyújtásáról döntött. Így többek között azt érnék el az országgyűlésben, hogy hirdessék ki a rezsimoratóriumot, azaz azoknál, akiknek idén augusztusig nem volt közműtartozásuk, 2023 nyaráig ne lehessen kikapcsolni a gázt meg a villanyt. A DK emellett a duplájára emelné a lakossági átlagfogyasztás szintjét, mert szerintük a mostani szintből túl sok háztartás esik ki. Valamint a gáz- és áramfogyasztás áfakulcsát a megemelt árú fogyasztás esetén 5 százalékra csökkentenék, és októberre-novemberre terveket akarnak kidolgozni arról is, hogy a felgyülemlett fizetési elmaradásokkal küzdőknek hogyan lehetne segíteni.

Lesznek tervek a kkv-k megsegítésére is, hiszen az „orbáni brutális rezsiemelés” miatt tízezer cég mehet tönkre, és benyújtottak egy parlamenti határozatot, ami a nagyon megemelt rendszerhasználati díjat visszaállítaná az év eleji szintre, és a fűtési szezon végéig ott is tartaná.

Molnár Csaba a javaslataik jövőképével kapcsolatban elmondta, hogy nem naivak, nem gondolja, hogy „az a kormány, amelyik kedvét leli az elmúlt évtizedek legbrutálisabb megszorításában”, majd visszakozni fog, de meg akarják mutatni, hogy lehet ezt máshogy is csinálni, az árnyékkormány szerepe meg épp az alternatívák felmutatásában van.

Voltak még döntéseik javaslatok benyújtásáról az európai minimálbérrel, a Dunafer megmentésével, az önkormányzatok számára egységes energiabeszerzési programmal (itt is elhangzott, hogy nem a szankciók vagy a háború okozza a rezsiárak növekedését, hanem az Orbán-kormány döntései), valamint a gyerekek ellátásában részt vevő egészségügyi intézmények nyitvatartásának garantálásával kapcsolatban.

A DK árnyékkormányának tagjai emellett meghallgattak öt beszámolót is az illetékes árnyékminiszterektől, méghozzá a nyugdíjasok helyzetével, az orosz-ukrán háborúval, a magyar kormánnyal szemben indított EU-s eljárások helyzetével, az aszályhelyzettel és az inflációval kapcsolatban.

Ezután jöhettek a kérdések, és meglepő színfolt volt Császár Attila, a közmédia riporterének felbukkanása, aki egy új képességét csillogtatta meg: kritikus kérdést tett fel egy kormányinfón. Császár mellett a Hír TV és a Mediaworks tudósítója is kérdezte a DK politikusait, többek között Márki-Zay Péter kampányának finanszírozásáról, illetve az ellenzéki összefogás helyzetéről érdeklődve.

De az egész árnyékkormány-infó értékének beárazását igazából az utolsó előtti kérdés segítette.. A DK-közeli Nyugati Fény tudósítója ugyanis mindössze egyetlen kérdéssel érkezett, ami így szólt:

„Nem tartanak-e attól, hogy a kisebb, konkurens ellenzéki pártok összefogva az ellenzéki médiával egy ilyen DK-ellenes frontot hoznak létre, a DK-nak a kiszorítására? A kisebb ellenzéki pártok értelemszerűen a pozícióféltés miatt, meg félnek attól, hogy az árnyékkormány elviszi előlük a fókuszt meg a médiafigyelmet, az ellenzéki médiának meg a DK-val szembeni méltányosságát az elmúlt egy évben gondolom tapasztalták, úgyhogy nem kell különösebben kifejteni. Nem tartanak-e attól, hogy egy ilyen DK-ellenes front jön létre, illetve mit tesznek annak megakadályozásának érdekében, hogy ez létrejöjjön?”

Az árnyékkormányinfót itt lehet visszanézni. És ajánljuk az Országzászló című politikai beszélgetős műsorunk legutóbbi részét is, melyben épp a DK és Gyurcsány Ferenc szerepe volt terítéken.