Először intézett közvetlen üzenetet Ferenc Pápa Vlagyimir Putyint, mióta Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, és immáron több mint hét hónapja véres háborút folytat Európa keleti határain.

A pápa vasárnap a Szent Péter téren, több ezer ember előtt arra kérte az orosz elnököt, hogy mielőbb fejezze be a pusztítást.

„Felhívásom mindenekelőtt az Orosz Föderáció elnökéhez szól, könyörögve neki, hogy állítsa meg az erőszak és a halál spirálját, akár saját népe iránti szeretetből is.”

Az Ukrajnának szentelt beszédében Ferenc elítélte, hogy Putyin - szembemenve a nemzetközi joggal - önkényesen bejelentette Ukrajna egyes részeinek elcsatolását.

A beszéd egy vatikáni tisztviselő szerint olyannyira szenvedélyes és borúlátó volt, hogy leginkább XXIII. János pápa 1962-es, a kubai rakétaválság idején elhangzott rádiós békefelhívására emlékeztetett.

A pápa azt mondta, hogy kísértik „a vér és a könnyek folyói, amelyek ezekben a hónapokban kiontódtak”. Egyben felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy legyen nyitott minden „komoly békejavaslatra”.

Két nappal azután, hogy Putyin kihirdette Ukrajna közel egyötödének annektálását, Ferenc Pápa ugyanitt kijelentette: minden országnak joga van szuverén és területi integritásához.

„Határozottan elítélem az elmúlt napokban kialakult súlyos helyzetet, amely újabb, a nemzetközi jog elveivel ellentétes cselekedetekkel jár” - mondta, egyértelműen az annexióra utalva.

Pápa szerint Putyin lépései növelik a nukleáris eszkaláció kockázatát, és katasztrofális, egyben visszafordíthatatlan következményekkel fenyegetnek.

Az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűekre utalva kijelentette, hogy tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait és (jogos) aggodalmaikat is.

Ferenc pápa végtelenül gyötrelmesnek nevezte, hogy a világ olyan helységek nevein keresztül ismeri meg most az ukránok otthonát, mint Bucsa, Irpiny, Mariupol, Izjum, Zaporizzsja és olyan helyek, ahol az emberek leírhatatlan szenvedést élnek át és rettegnek. (Reuters)