„Ha a nyugdíjas eszik és fűt, semmi másra nem marad pénze”

belföld
2022 október 11., 04:05
comments 29
  • A vártnál nagyobb nyugdíjemelést jelentett be a kormány, csakhogy még ez is messze elmarad az inflációtól, és az első téli rezsiszámlák megérkezésével nagyon sok nyugdíjas megélhetése kerülhet veszélybe.
  • Egy nyugdíjszakértő szerint ezt a nyugdíjrendszert békeidőre találták ki. Ha így marad, a kisnyugdíjasok küszködni fognak, 350 ezer mélyszegénységben élő nyugdíjas pedig életveszélybe kerül.
  • Az egyik nyugdíjas szövetség elnöke szerint már most katasztrofális a helyzet, a nyugdíjasok nem tudják megvenni az alapvető élelmiszereket és a gyógyszereiket, és ez komoly következményekkel fog járni.

1,8 százalék helyett 4,5 százalékkal emelkedik novembertől a nyugdíjakat, derült ki szerda este a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, mely szerint az emelés januártól visszamenőlegesen jár. Ez elsőre jól hangzik, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb,

hamarosan hatalmas bajban lesznek a kis nyugdíjból élők.

Farkas András nyugdíjszakértő az új rendeletről azt mondta: az egyik szeme sír, a másik nevet. Egyrészt ez a 4,5 százalékos nyugdíjemelés sokkal magasabb az eredetileg tervezett 1,8 százalékos emelésnél, tehát ilyen értelemben tényleg meglepetés, hogy a kormány felismerte, az 1,8 százalékos emelés semmire sem lesz elég a jelenlegi inflációs környezetben. (A törvény ugyanis előírja, hogy az infláció ellenére meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét, az infláció mértékét viszont előre becsülik meg.)

A rossz hír viszont az, hogy még ezzel az emeléssel együtt is az éves nyugdíjemelés 13,4 százalék, a nyugdíjasok viszont ennél sokkal nagyobb inflációt érzékelnek.

Farkas András szerint tehát egyáltalán nem olyan nagyvonalú ez a nyugdíjemelés, mint amilyennek elsőre tűnik. Az pedig igencsak cinikus megfogalmazás, hogy januárig visszamenőleg kapják meg a nyugdíjat, ugyanis ez csupán utólagos korrekció. Januárban rendszerint nagyon alultervezik az inflációt, ezért kell utána novemberben kiegészíteni, amit a kormány előszeretettel állít be "újabb" nyugdíjemelésnek.

„A valóság viszont az, hogy 10 hónapon keresztül valójában a nyugdíjasok a nekik járónál kevesebb pénzből élnek, és mintegy meghitelezik ezt a pénzt az államnak, ami tíz hónapon keresztül használja a pénzüket”

- magyarázza Farkas András.

A nyugdíjszakértő szerint ez a 4,5 százalékos emelés nem fog tudni védelmet nyújtani a nyugdíjasoknak a leghidegebb téli hónapokon, arról nem is beszélve, hogy a legszegényebb nyugdíjasoknak fikarcnyit sem ér ez az emelés.

„Képzeljünk el egy olyan nyugdíjast, akinek 60 ezer forint a nyugdíja. Ő nincs kinn a 4,5 százalékos emeléssel a vízből” - mondja.

Ez a nyugdíjrendszer békeidőre van kitalálva

Nem ez az egyetlen probléma a nyugdíjakkal.

A nyugdíjas fogyasztói kosarat (vagyis azt, hogy mit vesznek és arra mennyit költenek a nyugdíjasok) szintén nagyon alulkalkulálják, ugyanis ezt nem az előző hónap alapján számítják, hanem a két évvel ezelőtti árak alapján, ami Farkas András szerint „köszönő viszonyban sincs a mostani élelmiszerárakkal.”

„A nyugdíj sokkal nagyobb része megy el élelmiszerre, mint ahogy azt becsülték. Két évvel ezelőtt ugyanis azt állapították meg, hogy a nyugdíj 30 százaléka megy el élelmiszerre, most viszont a fele. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas eszik, meg fűt, akkor semmi másra nem marad pénze, például gyógyszerre se” - magyarázza Farkas András.

Szerinte ez a nyugdíjrendszer békeidőre van kitalálva, ezért ő többek között havi emelésre tett javaslatot, ami a valós inflációs helyzethez igazodna, nem pedig hónapokkal később utólag korrigálnák.

A szakértő szerint a nyugdíjasok már most nagyon szoronganak, hiszen ők minden nap járnak boltba, nagyon érzékelik az élelmiszerek drágulását, és sokszor már a létszükséglethez elengedhetetlen termékeket sem tudják megfizetni.

„Magyarországon körülbelül 167 ezer forint az átlagnyugdíj, de a kétmillió nyugdíjasból egymillió ember 142 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Képzeljük csak el, hogy ez meddig tart, ha be akarja fizetni a számlákat és vásárolni akar belőle. Kijelenthetjük, hogy olyan nehézzé vált az ő helyzetük, mint Magyarország legszegényebb éveiben” - mondja.

Az ún. régi nyugdíjasok helyzete pedig fokozottan nehéz, mert a sokkal gyorsabban emelkedő átlagkereset alapján állapították meg a nyugdíjakat. Ez azt jelenti, hogy aki 2013-ban lett nyugdíjas, annak az akkori „pocsék évhez igazították a nyugdíját”, míg annak, aki 2021-ben vált nyugdíjassá, a jóval magasabb 2021-es átlagkeresethez. Tehát akár ugyanazért az életpályáért sokkal kevesebb pénzt kapnak azok a nyugdíjasok, akiknek korábban állapították meg a nyugdíját.

De sajnos azok sem lélegezhetnek fel, akiknek most állapították meg a nyugdíját, mert az ő nyugdíjuk az infláció miatt kezdett lerohadni, nagyjából 20 százalékkal kevesebbet fog érni majd a pénzük, mivel rájuk az emelés még nem vonatkozik.

A legnyomorúságosabb helyzetben viszont az a körülbelül 350 ezer nyugdíjas van, akik mélyszegénységben élnek, jellemzően egyedül, vidéken.

Farkas András szerint az ő életük konkrétan veszélybe kerül.Rajtuk a civil szervezetek sem fognak tudni segíteni, mert ez már nekik is túl nagy falat lenne, a megmaradásért küzdő önkormányzatoknak pedig nem elég nagy a mozgásterük, így egyedül az állam tudna javítani a helyzetükön.

Farkas Andrásnak két javaslata van, amivel szerinte az állam segíthetne. Egyrészt a nyugdíjemelésnél be kellene vezetni egy szolidaritási szorzót, hogy az alacsony nyugdíjúaknak ne csak alig látható mértékben növekedjen a nyugdíja. Másrészt pedig a nyugdíjprémiumot ennek a rétegnek kellene odaadni, ugyanis a nyugdíjprémium összege 2,5 millió (beleszámolva az egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is) nyugdíjasra szétosztva csak fejenként körülbelül 10 ezer forintot jelent, de ha mindet csak az alacsony nyugdíjból élők kapnák meg, akkor az már fejenként 50-60 ezer forint is lehetne, ami életmentő lenne.

„A jelenlegi formában viszont csak tovább mélyítik a szakadékot a társadalmi osztályok között, pedig a nyugdíjnak az lenne a feladata, hogy ezeket a különbségeket, amiket egész életükön át hordoztak, végre kiegyenlítse” - mondja a nyugdíjszakértő.

Spórolás, de milyen áron

Arról, hogy mit jelent ilyen kevés pénzből élni a gyakorlatban, Hegyesiné Orsós Évával, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk. A szervezethez országszerte 880 nyugdíjasklub tartozik.

A nyugdíjasok és az idősödők társadalma nem homogén csoport, hatalmas különbségek vannak az egyes nyugdíjas csoportok között koruk, egészségi állapotuk, anyagi helyzetük és más szempontok szerint, kezdte vázolni a helyzetet Hegyesiné Orsós Éva. Például, mivel nincs járulékfizetési plafon, ezért vannak olyan nyugdíjasok, akik 600-700 ezer forintos, sőt magasabb nyugdíjat is kaphatnak, és ők már előtte is sokat kerestek.

„A 75-80 éves korosztályban sok az olyan, aki nagyon pici nyugdíjból élt eddig is, az ő helyzetük most katasztrofális. Az ő fogyasztó kosarukba három dolognak kellene beleférnie: a rezsinek, az élelmiszernek és az egészségügyi szolgáltatásoknak, gyógyszereknek. Csakhogy ilyen magas árak és ilyen alacsony nyugdíjak mellett ez nem kivitelezhető. Tudunk olyan nyugdíjasról, aki a nyugdíj érkezése előtt egy héttel már nem szedi a gyógyszereit, mert nincs pénze kiváltani” - mondja Hegyesiné Orsós Éva.

Az utóbbi időben nagyon sokszor lehet látni, hogy tanácstalanul bolyonganak a nyugdíjasok a boltokban, vagy éppen a kasszánál számolgatják kétségbeesetten a pénzüket. De mindannyian ismerünk olyan nagymamákat is, akik kevés nyugdíjból élnek, mégis mindig tudnak az unokáknak félretenni. Azt gondolhatnánk, hogy most is képesek lesznek spórolni és nagyon kevés pénzből megélni.

„Én ezt hívom a nagymamák bölcsességének, hogy bármilyen szegények is voltak, mindig tudtak félretenni. Csakhogy már 30-40 éve fogyasztó környezetben élnek, már rég nincs akkora szegénység, mint anno. Illetve valamiből spórolni kell és, ha nem marad semmi a hónap végén, akkor abból nehéz lesz” - mondja Farkas András.

Kucsera Csaba szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója szerint valóban gondolhatnánk azt, hogy mivel az idősebb nemzedék az államszocializmus hiánygazdaságában szocializálódott, ezért elsajátítottak bizonyos megküzdési stratégiákat, de ez a nyugdíjasok csak egy részére igaz. Nagyon sok olyan van, aki akkoriban sem szorult spórolásra, vagy időközben megözvegyültek és a párjuk ismerte ezeket a stratégiákat, vagy egyszerűen csak nem olyan talpraesettek, és közben nagyot változott a társadalmi-gazdasági környezet is. Kucsera szerint a nyugdíjasok egy nagy része pont úgy vagy még jobban szorong, mint a társadalom többi része.

„Lehet spórolni, csak arról sosem beszélünk, hogy milyen áron, mi ennek a következménye, ugyanis ez könnyen járhat egészség- vagy életesély romlással. Ha például egy nyugdíjas cukorbeteg, és nem tud ennek megfelelően étkezni, élelmiszert venni, mert nem az az olcsó, vagy nem váltja ki a gyógyszereit, mert nincs rá pénze” - hívja fel a figyelmet Hegyesiné Orsós Éva.

Már az elmúlt időszakban is sokan haltak meg úgy, hogy nem kellett volna meghalniuk, ha hozzáfértek volna az egészségügyi ellátáshoz és a gyógyszerekhez, most pedig arra lehet számítani, hogy az ilyen értelmetlen haláloknak a száma még magasabb lesz, tette hozzá Hegyesiné.

Veszélyben vannak azok a nyugdíjasok is, akik majd a fűtésen próbálnak meg spórolni.Hegyesiné szerint már tavaly is sokan haltak meg kihűlés miatt, idén pedig valószínűleg még többen fognak. Ezért kezdeményezte, hogy indítsanak úgynevezett füstjáratokat, önkéntesek járják végig a települést télen, és ahol nem füstöl a kémény, oda kopogjanak be, mert ott valószínűleg valami baj van.

A pénz átcsoportosítása

Hegyesiné Orsós Éváék a nyugdíjasklubokon keresztül már most is azt tapasztalják, hogy sokan szoronganak és nem mernek a jövővel tervezni.

„Például sokan szoktak írni, hogy nagyon szeretnének jönni egy programunkra és végre kikapcsolódnának, de nem merik befizetni az egyébként nem túl magas díjat, inkább várnak, mert még nem biztos, hogy a számláik kifizetése után marad erre pénzük” - mondja.

Hegyesiné szerint a nyugdíjasok ezeket a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket fogják először elhagyni. Pedig ezek nagyon fontosak, és ha elmaradnak az ilyen kapcsolódási formák, az elmagányosodáshoz vezethet. Kucsera Csaba szociológus szerint tömeges elmagányosodásra azért nem kell számítani, de azzal egyetértett, hogy az infláció növekedésével és a spórolással nehezebbé válhatnak egyes kapcsolattartási formák.

Kucsera és Hegyesiné szerint is láthatóan azok vannak jobb helyzetben, akik nem egyedül élnek, mert két nyugdíjból könnyebb kijönni, ahogy azoknak is, akik több generációval élnek egy háztartásban. Egyelőre a friss nyugdíjasok is jobb helyzetben vannak, ha tudnak vállalni a nyugdíj mellett munkát, de Kucsera Csaba szerint kérdéses, hogy ha recesszió és tartósan magas munkanélküliség lesz, akkor mennyire lesz igény a nyugdíjasok foglalkoztatására.

„Akik viszont eddig is nagyon alacsony nyugdíjból éltek, és csak éppen a rezsiszámlákra és az élelmiszerre futotta nekik, azok nagy bajban lesznek, mert ők nem fogják tudni a pénzüket átcsoportosítani, hiszen honnan vonnák azt el? Akkor ne egyenek?” - mondja Hegyesiné.

Hegyesiné elmeséli, hogy az egyik nyugdíjasklubban két idős hölgy megpróbált összefogni, hogy az egyikük az ételt fizeti, másikuk a rezsit, hátha így jobban kijönnek. Viszont kiderült, hogy így sem tudják a költségeiket lefaragni, ezért kitalálták, hogy beköltöznek egy idősotthonba, mert már most tudják, hogy nem fogják tudni kifizetni télen a fűtésszámlát. Csakhogy ez sem egy járható út, ugyanis a legtöbb idősotthonban éves várólisták vannak, és csak ápolásra szoruló idősek juthatnak be.

Kitől várhatnak segítséget?

Hegyesiné Orsós Éva szerint tovább rontja a helyzetet, hogy az időseket ellátó napköziotthonok, művelődési házak, könyvtárak és melegedők, ahova bemenekülhettek az idősek, most a magas energiaárak miatt nem biztos, hogy képesek lesznek működni.

Kucsera Csaba szerint az önkormányzatoknak kreatívnak kell lenniük a problémák megoldásában, az ő portfóliójukban ugyanis benne van a szociális étkeztetés és a melegedők üzemeltetése, azonban nagyon önkormányzata válogatja azt, hogy innovatív megoldásokkal tudnak-e foglalkozni, és hogy egyáltalán van-e rá szakember és keret.

Az is gyakori probléma, hogy a jogosult nyugdíjasok nem veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, mert vagy nem tudnak róluk, vagy megbélyegzőnek érzik, esetleg valamilyen rossz tapasztalatuk volt az ügyintézővel, túl bürokratikusnak tartották az ügyintézést.

Az egyéb állami és civil szociális szolgáltatások pedig már maguk is évek óta küszködnek.

„Sajnos szociális szolgáltatások minden értelemben a határon vannak, emberállományban, finanszírozásban is. Az, hogy egy ilyen plusz válsághelyzetet hogyan tudnak kezelni, nagy kérdés” - mondja Kucsera.

Kucsera Csaba és Farkas András is egyetértett abban, hogy a nyugdíjasok közvetlen környezete és a családok azok, akik tudnak majd segíteni a nehéz helyzetekben a nyugdíjasoknak. Kucsera Csaba szerint azonban a társadalomban gyakran az idősek segítik a fiatalokat anyagilag, ez viszont most megfordulhat. A kérdés csak az, hogy nekik lesz-e elég pénzük segíteni a szüleiket is az egyre növekvő inflációban, vagy egyáltalán van-e közöttük olyan emberi viszony, hogy ez megtörténhessen.

Kucsera szerint sajnos jelzőrendszer sem igazán működik, ami jelezhetné, ha valamelyik idősnél nagy a baj. A háziorvos lehetne ennek a jelzőrendszernek egy fontos eleme, de szerinte ez nagyon a háziorvos személyiségén múlik, hogy valóban odafigyel-e a gyanús jelekre. Azok, akik már eleve kapcsolatban vannak az önkormányzattal vagy valamilyen szociális ellátóval, jobb helyzetben vannak, mert ott erre képzett szakemberek dolgoznak. Aki viszont nincs, az nagyjából csak a rokonok és a család éberségére számíthat, de ebben is van egy jó adag esetlegesség. (A címlapkép illusztráció.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére a közelmúltban a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg felületeinken. Ebben közösségként együttes a felelősségünk, a mienk kiemelt. Amíg újragondoljuk a teendőinket, nem minden cikkünk alatt lehet kommentelni. Egyszersmind kérjük és köszönjük, ha nem csak szabályzatunk betűjének, de a szellemének betartása felett is segítetek őrködni.

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt