Pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság az Igazságügyi Minisztériummal szemben, miután a tárca különféle módokon próbálta megakadályozni, hogy közérdekű adatokhoz jussanak. A szervezet azt akarta tudni, egy törvénymódosítás miatt mennyivel nőne a börtönben fogvatartottak száma, és mennyivel kerül többe az elhelyezésük az államnak és az adófizetőknek.

A Helsinki januárban fordult az IM-hez, hogy adják ki azokat az egyébként közérdekű statisztikákat, kalkulációkat és hatásvizsgálatot, amelyre hivatkozva szigorítanának egy törvényt, ami a feltételes szabadon bocsátásról szól. A minisztérium két héttel a kérés beérkezése után 45 nappal meghosszabbította a válaszadási időt, aztán ezt indoklás nélkül még 45 nappal kitolta – ezért indított a Helsinki pert.

Három hónappal később, a tárgyalás előtt furcsa válaszlevelet kaptak, amiben az IM azt írta, a kért statisztikai adatok nincsenek náluk. A hatásvizsgálati lapot ugyan kiadták, de egy részét kitakarták, mondván, hogy „azok további döntés megalapozását szolgálják”. Csakhogy a „további döntés” addigra megtörtént, mert a törvényt időközben elfogadták, és a végrehajtása is elkezdődött.

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint elfogadhatatlan az a minisztériumi gyakorlat, hogy törvényes indok nélkül húzzák el a lehető leghosszabb ideig közadatok kiadását, vagy önkényesen visszatartják őket. Az pedig, hogy három hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, nem is a megkeresett állami szerv az adatgazda, elfogadhatatlan, különösen az igazságügyi tárcától.

A Főváros Törvényszék arra kötelezte az igazságügyi tárcát, hogy hiánytalanul adják ki a kért dokumentumokat.