Elfogadta a parlament az első, Európai Bizottság által elvárt törvényjavaslatot
2022 október 03., 16:19
Polt Péter: A korrupció mértéke Magyarországon nem tér el az EU-s átlagtól
A korrupciót jelző objektív adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól- ezt írja Polt Péter legfőbb ügyész a az ügyészi szervezet munkájáról szóló éves beszámolójában, amelyet egy videóüzenet kíséretében benyújtott az Országgyűlésnek. A legfőbb ügyész/korábbi Fidesz párttag szerint nem szabad összekeverni a korrupció mértékének szubjektív megítélését és az ezeken alapuló felméréseket és a korrupciós helyzetet bemutató objektív adatokat. Ez utóbbiak alapján pedig Polt szerint igaz a fentebbi állítás.
Sajnos azt nem írja, legalábbis arra az ügyészség közleménye nem tér ki, hogy melyek ezek az objektív adatok, de feltehetően azt tekinti ilyennek a legfőbb ügyész, hogy az irányítása alatt álló hatóság hány korrupciós ügyben indít eljárást. Hogy ez mennyire megbízható adat, ahhoz csak annyit érdemes hozzátenni, hogy a Parlament nemrég elfogadott egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy akkor is kikényszeríthető legyen korrupciós ügyekben a nyomozás, ha az ügyészség nem lát nyomozni valót. Ennek a törvénynek az elfogadását a kormány megígérte az Európai Bizottságnak az uniós pénzek feltételeként. Az olyan ügyekből pedig, amelyek elég korrupciógyanúsnak tűntek, de az ügyészség nem talált vádemelést érdemlő bűncselekményt, az Átlátszó itt összegyűjtött húszat.
link
Forrás
Polt ír az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködésről is. Mint írja, 2021-ben az OLAF két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészségnek, mindkét esetben az ajánlás a már folyamatban lévő nyomozásban került értékelésre. "Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik hazánkban nyomozás" - büszkélkedik a főügyész - és "évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma." Polt szerint a magyar ügyészség az elmúlt öt évben az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat.
Polt szerint ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak.Ugyancsak jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel (EPPO) is, 2021 áprilisában – a korábban megkezdett egyeztetések eredményeként, a nem csatlakozott országok közül elsőként és eddig egyedüliként – a magyar legfőbb ügyész és az Európai Ügyészség főügyésze aláírta a két intézmény közötti együttműködési megállapodást.
Az ügyészség munkáját értékelve a legfőbb ügyész azt írja, 2021-ben az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, a bíróságok pedig a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. "Az ügyészi munka szakszerűségét jelzi, hogy a bíróság döntései ilyen arányban igazolták vissza a szakmai álláspontunkat." Tavaly 5,2 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, az élet elleni cselekmények száma pedig , némi megtorpanás után, 2021-ben ismét csökkent. "Ugyanakkor az olyan cselekmények, mint az embercsempészés, illetve az információs rendszer vagy adat megsértése, gyakoribbá váltak az elmúlt évben" - írja az ügyészség közleménye.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.