Hétfőn megszavazta az Országgyűlés az első törvényjavaslatot, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány - írja a Telex.hu. Ez már a javaslat címéből is kiderül, az ugyanis a következő: Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról.

A javaslat lényege, illetve antikorrupciós szempontból a legfontosabb része, hogy a jövőben bárki élhet a vádkikényszerítés intézményével korrupciós ügyekben. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyészség valamiért úgy ítéli meg, hogy nem akar nyomozni egy korrupciós ügyben, bárki beadhat egy vádindítványt a bíróságnak, amely, ha elfogadja az indítványt, értesíti a vádlottat, hogy eljárás indult ellene. Eddig ha az ügyészség valamiért nem látta indokoltnak, hogy nyomozást indítson egy korrupciós ügyben, csak az érintettek indíthattak magánvádas eljárást. Az új rendszer szerint bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, és ha az ügyészség még ezután sem érzi fontosnak, hogy nyomozzon egy ügyben, a bíróság közbeléphet.

A K-Monitor nevű korrupciósellenes civil szervezet szerint viszont az ügyészség szerepe a jövőben is elég jelentős, a javaslat pedig még mindig elég nehézkessé teszi, hogy az ilyen eljárások kikényszeríthetők legyenek. A vádkikényszerítő eljárás csak az úgynevezett "közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények" esetén lehetséges. Ez egy új kategória, amit a törvény hoz létre. Arról viszont továbbra is az ügyészség dönt, hogy ilyen esetként kezel-e egy ügyet, vagy sem. Ha a Polt Péter vezette szervezet úgy ítéli meg, hogy az adott eset, amelyben nem látja indokoltnak nyomozni, más kategóriába tartozik, akkor továbbra sem kell értesítéssel élnie arról, hogy nem indított nyomozást, és továbbra sincs a magánvádnál jobb eljárás, hogy valaki az ügyészség ellenében eljárást indítson.

A K-Monitor szerint az is problémás a most elfogadott javaslattal, hogy az összes vádkikényszerítő indítványt egy helyen, a Fővárosi Törvényszéken bírálják majd el, bárhonnan is érkezzen az országban. Így könnyen túlterhelhetővé válik a rendszer, és nő a befolyásolás kockázata, hiszen lényegében egy iroda dolgozói kezelnek majd minden problémás esetet. A szervezet szerint az is baj, hogy időigényes, jogi szaktudást igénylő és költséges eljárások lesznek az ilyen vádkikényszerítések, ami erősen korlátozza, hogy ki élhet majd ezzel a lehetőséggel. Mindezzel együtt ez előrelépés az eddigi rendszerhez képest.

A kormány egy sor törvény elfogadását ígérte az Európai Bizottságnak, hogy megfeleljen a jogállamisági és korrupcióellenes elvárásoknak és megkaphassa a bizottság által eddig visszatartott, több ezer milliárd forintnyi uniós forrást. Ilyen javaslat az európai csalás elleni ügynökséggel (OLAF) való együttműködést szabályozó és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségét szigorító csomag, és az integritási hatóságról szóló jogszabály is.