Egy volt konzervatív kulturális miniszter lesz az elnöke annak az új testületnek, aminek célja, hogy az úgynevezett Elgin-márványokat visszaadják Görögországnak, írja a BBC. Lord Vaizey - aki 2010-2016 között kulturális miniszter volt - szerint „elérhető közelségben van a megállapodás.”
Lord Elgin emberei 1801 és 1812 között távolították el a Parthenón megmaradt szobrainak mintegy felét, majd ezeket Londonba küldték. Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a brit Daily Telegraph-nak novemberben arról beszélt, hogy a 2500 éves, Elgin-márványok néven ismert domborművek és szobrok az athéni Akropolisz Múzeum tulajdonát képezik, és ezért ismét kezdeményezi a brit kormánynál, hogy szolgáltassák azokat vissza. Akkor Boris Johnson kizárta, hogy visszaadják a márványokat, mivel szerinte azok jogszerűen kerültek a brit múzeum tulajdonába. A közelmúltban Liz Truss is azt mondta, hogy nem támogatja a megállapodást.
A Digitális, Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) azt írta, „törvény tiltja, hogy a British Museum tárgyakat távolítson el a gyűjteményeiből, kivéve néhány ritka kivételt. A kormány nem tervezi e törvény megváltoztatását.”
A British Museum közleményében azt írta, hogy a „szobrokat - sok más tárgyhoz hasonlóan - kölcsönadjuk azoknak, akik világszerte ki akarják állítani a nyilvánosság elé, feltéve, hogy vigyáznak rájuk és visszaadják őket.”
A Parthenon-szobrok körül kialakult heves vita arról folyik, hogy a múzeumoknak vissza kell-e szolgáltatniuk a gyűjteményeikben lévő tárgyakat a származási országukba. Görögország évek óta lobbizik a szobrok hazahozataláért.
A Parthenon Project tanácsadó testület kampányt tervez a „mindenki számára előnyös” megállapodás mellett, mivel egy kizárólag a BBC-vel megosztott felmérés szerint a britek többsége támogatja a márványok visszaküldését.
A volt konzervatív kancellár, George Osborne, aki jelenleg a British Museum elnöke, az év elején azt mondta, hogy az üzletet meg kell kötni, bár a jelenlegi konzervatív kormányzat kevésbé tűnik lelkesnek.
A Parthenon Project megbízásából közel 2000 ember körében végzett felmérés alapján a brit lakosság 16 százaléka szerint a szobroknak Nagy-Britanniában kellene maradniuk, 54 százalékuk szerint viszont vissza kellene adni őket.
A visszaküldés támogatásának legerősebb indoka az volt, hogy „jogosan Görögországot illetik”.
„Biztos vagyok benne, hogy a megállapodás elérhető közelségben van. Az athéni Parthenon-szobrok újraegyesítésének támogatása a közvélemény és különösen a konzervatív irányultságú szavazók részéről egyértelmű” - mondta Lord Vaizey. Azt is mondta, hogy a British Museum és az Egyesült Királyság kormányának érdeke lenne, hogy érdemi együttműködést kezdjenek ebben a kérdésben.
Csütörtökön Lord Vaizey vitát kezdeményez a Lordok Házában a nemzeti örökségről szóló törvényről. Mivel egyes körökből egyre többen követelik a brit gyűjteményekben található tárgyak eredeti származási országukba való visszaszolgáltatását, egyes múzeumok, köztük a Tristram Hunt vezette V&A, a törvény módosítását szorgalmazzák. A British Museum szerint az 1963-as British Museum Act korlátozza a gyűjteményeiből származó tárgyak - köztük a nigériai Benin-bronzok - visszaszolgáltatását. Ez a törvény hasonló feltételeket tartalmaz, mint az örökségvédelmi törvény.
Korábban a British Museum azzal érvelt, hogy a gyűjteményükben lévő szobroknak „Londonban kell maradniuk, mert Görögországban nincs hol elhelyezni őket, és a görög hatóságok nem tudnak róluk gondoskodni.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.