Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a brit Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy a 2500 éves, Elgin-márványok néven ismert domborművek és szobrok az athéni Akropolisz Múzeum tulajdonát kell képezzék, és ezért ismét kezdeményezni a brit kormánynál, hogy szolgáltassák ezeket vissza.

Mitsotakis még azt is felvetette, hogy a görögök akár néhány műkincsüket is kölcsönadják a British Museumnak, ha sikerül megállapodni a márványok visszaküldéséről, írja a Guardian.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor korábban kizárta, hogy visszaadják a márványokat, mivel szerinte azok jogszerűen kerültek a brit múzeum tulajdonába. Mitsotakis ezzel szemben úgy látja, hogy a márványokat ellopták a 19. században, és ezért jogszerűen az athéni múzeum tulajdonát kéne képezzék.

A márványokat több mint 200 éve mozdította el eredeti helyéről Lord Elgin. Hogy ez hogyan történt, az az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb kulturális és kultúr-geopolitikai vitájának tárgya.

A két miniszterelnök jövő héten fog találkozni egymással, és Mitsotakis azt ígéri, hogy ismét fel fogja hozni a témát. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a párbeszédtől való elzárkózás különösen ellentmondásos álláspont lenne a britek részéről éppen most, amikor világszerte egyre több példát látni ellopott-elhurcolt műtárgyak visszaszolgáltatására. Szerinte a Boris Johnson által megálmodott brexit-utáni Globális Britannia fantasztikus felvillantása lenne, ha képesek lennének ehhez a kérdéshez más szemszögből is hozzáállni.

Johnson ugyanakkor még év elején, egy görög lapnak nyilatkozva is azt mondta, hogy megérti a görög emberek és a miniszterelnök erőteljes érzelmeit a témában, ugyanakkor a brit kormánynak egy határozott, régre visszanyúló pozíciója van a szobrokkal kapcsolatban, mely szerint Lord Elgin a korszak törvényeit figyelembe véve, jogszerű módon vásárolta meg a márványokat.

Lord Elgin emberei 1801 és 1812 között távolították el a Parthenón megmaradt szobrainak mintegy felét, majd ezeket Londonba küldték. Elgin akkor azzal érvelt, hogy erre felhatalmazást kapott az Ottomán Birodalom kormányától, amely akkor a mai Görögország területét ellenőrizte. Erről létezik is egy feljegyzés, ugyanakkor ennek megfelelője sosem került elő az ottomán archívumokból, pedig ebből az időszakból rendkívül alaposan vezetett archívumok maradtak fenn, ezért vannak, akik az Elgin által bemutatott dokumentum valódiságát is kétségbe vonták.

A márványok elhurcolásának Londonban is voltak kritikusai, Lord Bryon például vandalizmushoz és fosztogatáshoz hasonlította a történteket.

Miután 1832-ben Görögország visszaszerezte függetlenségét, több alkalommal is igyekeztek visszakövetelni az elhurcolt műkincseiket. A 20. század második felére felerősödtek ezek a törekvések, egyelőre kevés sikerrel. 2014-ben az UNESCO is felajánlotta, hogy közvetít a londoni és az athéni fél között, de a British Museum ezt elutasította.